A Háború Farkasai (Farkas szellem 3.rész)

Új barátok

Aki nem ismerne bemutatkoznék. Danielle Blake vagyok, és ez az én történetem folytatása.

Egy nap alatt elvesztettem mindent. Ez 4 éve volt, azóta a világ is, és én is megváltoztunk.

Most is épp pár társunk kiszabadításán dolgozunk. Természetesen megint én vagyok a csali. Ezek a vadászok pedig a horgunkra akadtak, de rendesen. Miután bevittek a búvóhelyükre,és én bentről megadom a mentális jelet a többiek támadnak.

-Mehet!-csak ennyit sugallok a többieknek. Pár perc múlva mikor puskaropogást hallok, gyorsan kiszabadítom magam, és kiütöm az ott levő vadászokat. Kinyitom az ajtót a többieknek. A csapat velem együtt 8 fő. 4-en ellenőrzik a területet, mi a maradék négy a cellákhoz megyünk. Ellenőrizzük a kamerákat. 4 cella vagy 20 vérfarkas. 

Én a kettes számú cellához megyek. 3 farkas van bent. Sötét van, nem látom őket rendesen. 2-en térdelnek, a harmadik srác mellett, aki a földön fekszik.

-Hey! Gyertek! Sietnünk kell!-mondtam, mert azt hittem a mi társaink.

-Danielle?-kérdezi egy ismerős hang. Majd az egyik farkas feláll.

-Derek?-kérdezem.

-Gyertek! Kijuttatlak titeket innen. Sietnünk kell!

-Liam haldoklik-hátranézett a földön fekvő fiúra.

-Mi történt?-kérdeztem.-Mindegy! Egy alpha ereje megmentheti?-kérdeztem tőle.

-Igen!-válaszolt, szemöldök ráncolva.

-Megtudjuk mozdítani?-kérdeztem, mire bólintott.-Akkor vigyük ki a kocsihoz!-mondtam majd odafutottam a fiúhoz. Az eddig mellette térdelő fiú felpattant.

-Theo!-mondta.

-Danielle!-mondtam neki, majd megemeltük Liamet. Csúnya seb éktelenkedett a mellkasán. Ezt egy farkas tette.-Derek, most már érdekel, mi történt?-kérdeztem, miközben elindultunk kifelé.

-Harcolniuk kellett egymással, egy alphával harcolt, és ez lett a vége.-Halottam ahogy a fiú pulzusa lassul, gyorsan meg kell gyógyítani vagy meghal. Döntöttem.

-Tegyük le! Meggyógyítom! Theo ha végeztem te kiviszel engem, Derek te meg őt-mutattam a haldokló fiúra. Ők némán bólintottak. Láttam, hogy Derek mondana valamit, de tudta, hogy most nincs időnk veszekedni.

Megfogtam Liam kezét, elvettem a fájdalmát. Nem először próbálok így életet menteni, és most jobban fáj mint bármikor máskor. Érzem ahogy még utoljára felvillan a vörös vérfarkas szemem, majd kékké változik. Miután végeztem elengedem Liam kezét, felállnék, de ez az egész eléggé kifáraszt így összeesnék, valaki elkap. 

A lakókocsinkban zötykölődve ébredek, az ágyamon betakarva. Nem nyitom ki a szemem, de érzem Derek jelenlétét.

-Nem kell őrizni! Nem sérültem meg!- mondtam neki csukott szemmel.

-Attól még elég veszélyes volt amit csináltál!-felelte a férfi.

-Nem ez volt az első alkalom, de nem is az utolsó.-feleltem majd, megfordultam az ágyban. És aludtam tovább.

Pár óra múlva Tony keltett fel.

-Danielle! Lucas hívott telefonon, veled akar beszélni.-odafordultam és elvettem a telefont.

-Halo!-szóltam bele.

-Szia Danielle! Itt Lucas! Haza kéne jönnöd tudnod kéne valamit!

-Ah! Lucas, nem lehetne telefonban?-kérdeztem.