𝔼𝕞𝕝é𝕜𝕖𝕫𝕫 0.1

2 𝚗𝚊𝚙𝚙𝚊𝚕 𝚖𝚒𝚗𝚍𝚎𝚗𝚎𝚔 𝚎𝚕ő𝚝𝚝

                                𝓒𝓪𝓶𝔂

-Akkor eljössz?-kérdezte lelkesen a barátnőm.

Lisa a legjobb barátnőm már öt éves korom óta , nem tudnék neki nemet mondani semmire ,de nagyon nincs kedvem kempingezni egy olyan társaságban ahol még az exem is jelen  lesz.

-Tudod , hogy szeretlek ! - mondtam boci szemekkel.

- Már tudom mit szeretnel mondani , már meghallgattam párszor , így nem fogadok el nemleges választ. A múltad dobd a hátad mögé, és a jövődre figyelj! ENNYI! A boldog élet titka.

-Okéé.- feleltem unott hangon .
Mire észbe kaptam , Lisa már a nyakamban csimpaszkodott.

- Köszönöm.-súgta a nyakamba.

*Becsengettek*
Kémia órám van.
És ha csak pár percet is kések  Mrs.Scott lehúzza a jegyeimet.
Nos igen, bevallom ő a legszigorúbb tanár a suliban.

Már 2 percet késtem , szóval egy kisebb prédikációt meg kell hallgassak ,  szedem a lábaimat olyan gyorsan amint csak  lehet.
Mit ad Isten? Valami keménynek neki ütközök , de furcsán jó illata volt.
Felnézek és egy fekete hajú , helyes fiú néz le reám.

-Szia segíthetek??-mondta félmosolyra húzva száját.
Ez a mosoly...Ahh . Csodálatos.

-Segíthetek?- kérdezte újra.

-Mi? Vagyis tessék? Vagy mi? Még is miben?-hablatyoltam dadogva.

-Háth... - tarkóját simogatva nézte a padlót.

-Jajj !- csak ennyi hagyta el a számat.
Mindenhol tollak, könyvek , füzetek hevertek a földön.

De mire észbe kaptam , ő már fel is kapta pár könyvem .
Én felvettem a maradék füzetet és tolltat.
És egy rövid -köszönöm-mel futottam is  az órára .
Utánam kiáltott Mr.Kemény fal.

-Hey

De már túlságosan is elkéstem , így nem figyeltem rá, és csak futottam.
A folyosó végén van a kémia szakterem , egy hideg sötét folyosón , ami mégjobban rásegített abban , hogy ne nyissam ki az ajtót.
Valaki megérintette a vállam .
Hátra néztem , és az ismerős smaragd zöld szempárral találkoztam .
Mr.Kemény fal személyesen.

-Majd én - dörmögte mély hangján.

Egy szót sem szóltam . Mintha lebénultam volna , mozogni se bírtam.
Kinyitotta az ajtót , előreengedett és minden szempár ránk szegeződött.
Utálom ha bámulnak .
De mivel egész népszerű voltam , nem volt ez annyira kínos .
Apám a suli igazgatója , így mondhatni sok barátom van és a tanárok is kedvelnek . Kivéve Mrs. Scott-ot.
Ha jól tudom 3 évvel ez előtt elvesztette a családját egy balesetben , így csak a ő maradt és a lánya Tami.

- Mrs.Doven!- a tanárnő mély hangja ébresztett fel .

- Igen? -kérdeztem remegő hangon.

- Szólók édesapádnak! Ha előfordul még egy ilyen alkalom. Foglalj helyet!

Csendesen lesüppedtem a székemben.
-Ami magát illeti - mutatott arra a személyre aki még mindig engem figyelt.

-Mutatkozzon be !- Mosolygott. Ritka látni az arcán egy csöppnyi derűt is . Ez a fiú kivétel. De még így is szigorúnak tűnt, hosszú szőke haját, mint minden nap, szoros lófarokba kötötte, így kiemelve éles arc vonásait , fehér ing , fekete pamut szoknya outfittével, és fekete-fehér kockakeretes szemügével , szerintem meghaladta a negyvenen felüli kort.

-Oké . - szólt az új fiú.-Alex Brane vagyok , 17 éves ...- úgy látom zavarba jött. Nem csoda , minden lány őt bámulta .

- Köszönöm Alex. Mint tudjátok Alex még új az iskolánkba ,így kérek egy önként jelentkezőt aki körbe vezeti.
Lisa megfogta a könyököm és feltolta .
Így mindenki azt hitte jelentkeztem.
Aztán többen is jelentkeztek.

- Oké . Akkor Mrs.Doven kérem óra után vezesse körbe Alexet.- szólt éles hangon Mrs.Scott .

- Rendben.
Ezt még Lisa megbánja...
                 

                  Ha tetszett és szeretnél folytatást, írj kommentbe!💗💗💗(amúgy előszőr írok , szvl ... nekem ez még új . Fogadok el tanácsokat, hogy  mivel tehetném még érdekesebbé a történetet.)