" A repülő a Bostoni járatból , lezuhant . Részvétem." Ez a mondat cseng a fejemben legalább 4 órája. Csak sírtam és sírtam, és csak sírok.
Ma volt a temetés . Alex végig velem volt. A barátaim segítettek mindenben amiben csak lehetett. A napokban szerintem most veszem be a húszadik nyugatót. Nem bírom elhinni, azok akik mindig mellettem voltak , támogadtak , szerettek és féltettek , meghaltak. Anya és apa. Jacob és Chase sokkal jobban fogadta a hírt mint én. Én szó szerint darabokra hullottam , kiskanállal kéne összekaparni a darabjaim.
- Őszinte részvétem. Mindenhol csak ezt hallom , utálom , hogy mindenki ezt mondja , mindenki engem sajnál és a testvéreimet, ne engem sajnáljanak hanem a szüleimet , akik nem látták a gyerekeiket diplomázni, nem lehetnek ott az esküvőén, és nem látták családot gyarapítani , nem látthatták az unokáit. Igen az unokákat .
Apa mindig azt mondta , hogy majd az unokáit megtanítja olyan jól sakkozni mint ahogyan ő tud. Nagyon jól sakkozott. Anyu , pedig az isteni almás pitére tanította meg volna az unokáit.
De ami legrosszabb , hogy a legtöbb idejüket a munkával töltötték, még akkor is amikor elvesztettem az emlékezetem.
2 hónap telt el , a szüleim halála óta. Még mindig vacakul érzem magam, de már kezdem felfogni , hogy nincsenek mellettem . Ahogy a pszichiáterem mondja " az élet megy tovább" . Iskolába is elkezdtem járni a múlt héttől.
- Helloka! - köszönt Alex a szekrényemnél.
- Hali!
- Ö...ö...ö ...izé , iskola után eljössz velem moziba?
- Ahha , persze. - nem értem miért van ilyen zavarba , járunk , és már ezerszer voltunk moziba . Nem értem miért volt ilyen nehéz kimakogni azt a pár szerencsétlen szót.
- Randi ? - kérdezte idegesen a fiú.
- Aha.- csak ennyi telt tőlem.
Ezzel elszaladtam . És siettem német órára. Elújságotam Lisának.
- Akkor ma átjövök és helyre pofozlak. Azaz ne értsd félre . - kacagott édesden Lisa , a hasát fogva , miközben mindenki minket nézett. - Keresünk valami jó kis ruhát , és kisminkellek.
Mire vége lett az óráimnak , szaladtam is haza.
Már legalább másfél órája nézzünk át a szekrényem . De még mindig semmi.
- Nem értem ! Miért nincs egy egyszerű , elegáns ruhád. Ajjjajjj...- fogta a fejét Lisa. Miközben én újra átkotortam a szkrényem alját.
-Várj! -ugrottam fel -Van. Vagyis nem nekem hanem anyának. Volt. - ezzel elszomorodtam, mire Lisa odajött és átkarolt.
-Akkor , keresésre fel ! - kiáltotta Lisa.
Kaptunk egy világoskék ruhát,és egy hosszú fehér kardigánt . Magamra kaptam és benéztem a tükörbe. Anya köszönt vissza. Nagyon hasonlítottam rá. És rögvest elbőgtem magam. Ebben a ruhában volt az első szülinapomon.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Gyönyörű vagy! - szakított félbe Lisa.
-Köszi.
- Ezaz kislány ! Siessünk már csak 45 percünk maradt.
A hajam végét begöndörítettük . Lisa kisminkelt . És már halottam is a Alexet ahogy megérkezik.
- Mindent köszönök Lisa. - öleltem át .
- Én köszönöm , hogy a barátnőd lehetek. Érezd jól magad csajszi , és majd számolj be mindenről. - és perverz mosolyt erőltetett az arcára.
- Lisa! - szóltam rá mérgesen.
- Oké naa, ne légy ilyen durcás. És siess , mert a szőke herceg elhajt.
- Oké. - felvettem a fehér magassarkúm, és már szaladtam is a fekete Range Roverhez.
- Azta de gyönyörű vagy.- köszöntött Alex , miközben beszáltam a kocsiba.
- Köszi.- feleltem bepírultan.
Némán telt az út a moziig.
- Jól érzed magad?
- Persze.
- Csak olyan csendes vagy.- fogta meg a kezem és vezetett a mozi bejárata felé.
- Háth , tudod még nem voltam igazi randin.
- Jaa. Ne aggódj, minden nagyon jól fog menni. - puszilta meg a kézfejem.
A Deadpool-t néztük a moziba . Tök jó film, sokat röhögtünk rajta. Alex közbe-közbe megpuszilt , és símogatta a kezem, a hátam. Biztonságban éreztem magam mellette. Szeretem.
Miután vége lett a filmnek, elmentünk vacsizni .
- Szóval...azon gondolkodtam , hogy pénteken eljöhetnél velem a szüleimhez.
Tyűha, ez elég nagy lépés. De neki ez biztos sokat jelent.
-Oké . Elmegyek.
- Grill parti lesz .- bizodgatott.
- Uuu, az jó lesz. Amúgy én is szerettem volna ha találkozhatsz a szüleimmel. Akkor szerettelek volna bemutatni , amikor haza jönnek és együtt ünnepeljük a szülinapom.
- Sajnálom. - pillanatott rám a fiú akit annyira szerettem. Befejeztük a vacsit és már indultunk is , haza.
Leparkoltunk egy három emeletes háznál , nem , inkább villánál.
- Hol vagyunk? - kérdeztem kétségbe esve.
- A szüleim nyaralójánál. - csapta össze a tenyerét.
Bementünk a hatalmas épületbe. Fehér és barack szín árnyalata villantott mindenhol. Nagy üveg asztal állt a nappaliba és egy bőr kanapé . Lehuppantunk néztük a TV-t, és csókolóztunk . Majd lassan a lépcsőn haladtunk felfelé, míg egy ágynak estem , a csókok nem hagyták el a másikat. Egyik ruha darab , a másik után érte a padlót.
- Szeretlek. - súgta a fülembe.
Ez az az ember aki már lassan fél éve mellettem van , pedig sokáig nem is tudtam ki. Mellettem volt amikor újra visszanyertem az emlékezetem , ott volt a szülinapomon , és a szüleim halálánál is. Istenem de szeretem.
- Annyira gyönyörű vagy. - mért fel.
Mikor az utolsó ruhadarab is lekerült rólam. Megszólaltam.
- Alex ... én még soha nem ...
- Engedd el magad . Vigyázok rád.
És úgy tettem .
Reggel úgy keltem , hogy a lábunk össze gabajodbva , a kezem a mellkasán , az ő keze szorosan a derekam ölelte.
- Jó reggelt!- csókolgatta a nyakam.
- Neked is! - simítottam egyet a borostás arcán.
- Hogy érzed magad? Nem fájt?- nézett rám aggodalmasan.
- Igen , jól érzem magam , sőt tökéletesen. És csak kicsit fájt.
- Szeretlek Camy.
- Én is szeretlek.
Erre elkezdett korogni a gyomrom. Erre mindketten felnevettünk.
- Azt hiszem ideje enni valamit. - bújt kifele az ágyból Alex.
- Milyen jó ötlet.- vettem fel Alex tegnapi fehér ingét. És gomboltam össze magamon.
Lementünk a konyhába , és ennél szebb látvány, nem is tárulhatott volna elénk. Az év első hója. Hatalmas üveg ablakokon átlátszik ahogy nagy pelyhegben hull a hó. Mellettem a szerelmem . Boldog vagyok .
A következő rész is erdekes lesz , most egy kicsit rövidre sikerült. De remélem tetszett , ha igen vote- old , kérlek💕
