Erre picit csúnyán nézett majd közelebb hajolt és adott egy puszit. Hú de szeretem amikor így viselkedik. Az út többi részét szótlanul töltöttük.
Hirtelen megállt a busz és Dimitri felállt:
-10 perc szünet-olyan orosz akcentussal mondta, mint senki más. Kiszálltunk én meg rögtön mosdót kerestem. Miután végeztem a dolgommal nekiálltam keresni Petert. Nem találtam sehol. Ezért visszaszálltam a buszra hátha visszaül mellém. De elindult a busz és nem láttam Petert.
Beültem egy random helyre hátul, mert valaki elfoglalta miénket. Vajon ki ült be mellém? Na ki? Brad:
-Szia Em.-köszönt egy alaktomos mosollyal mellé.
-Szia Brad.
-Van valami amit muszáj megmutatnom. A drága Petered egy hímprosti.-mondta büszkén és kereste ki a képet. Hirtelen a busz kacskaringózni kezdett mintha autópályán lennénk. Beleestem Brad ölébe amikor megakartam nézni mi van.
Aztán hallottam Peter hangját:
-Nézzétek, hegyi kecskék!
Kit érdekelnek a hegyi kecskék? Peter beállt középre, felugrott és valamit csinált fenn a busz fölött majd égnek álló loboncával visszakerült a buszba. Mondtak ott még valamit Betty-ék de nem figyeltem. Brad újból keresni kezdte a fotót, de nem találta. Vajon miért? Néztem Peterre. Ő is engem figyelt majd visszahúzta a fejét.
-Nem értem pedig itt volt.-idegeskedett.
-Érdekes-mondtam sejtelmesen.
Nem figyeltem az út többi részében Bradre. Idegesítő egy ember. Megjöttünk. Hatalmas nagy szint ugrás volt az előző szálláshoz képest, mert konkrétan egy palotába vittek minket. Megint Lisával voltam egy szobába. Ez köcsögségnek hangozhat de most inkább Peterrel lennék. Régen beszéltem vele. Hiányzik. Nagyon.
Este mehetünk a fényfesztiválra de én inkább a szobámba maradnék Peterrel. Értitek, úgy. (Perverz mosoly) Hiányzik a látványa, a kockahasa és az izmai ahogyan megfeszülnek. Nem Emily ezt most hagyjad abba! Mondja a hang a fejemben. De mi van ha nem akarom.
Lementem a lobbiba a megbeszélt időre. Már ott volt mindenki fény karikákkal a fejükön és készen voltak az indulásra. Én semmi különlegeset nem csináltam, hogy feltünő legyek. Beültem Peter mellé.
-Jó hírem van gyerekek. Irány az Opera!-közölte vidáman Mr. Harrington.
Mindenki egyszerre fújol. Nekem igazából tök mindegy hol rohadok. Peter csak bólogatott Nedre. Gondolom Peter intézte el nekünk. Ned meg csak mondogatta mennyire jó lesz. Visszamentem a szobámba átöltöztem szépbe aztán lementem. Peter már ott állt öltönyben, nagyon sexi volt.
Odamentem hozzá és megöleltem. Ő meg adott egy puszit. Kezd elegem lenni abból, hogy semmi köszönés csak egy puszi. Lehetne mondjuk egy normális csók is, de gondolom most Peter túl zaklatott ehhez, látszik rajta. Kapott valami küldetést tuti. Fury-hoz van köze. És lehet Mysterio is benne van az ügyben.
-Te is megnézed az előadást vagy csak ez elterelés?-suttogva kérdezem.
-Neked ott kell maradnod majd a többiekkel. Így biztonságos neked és Lisának. Persze a többieknek is. Kérlek maradj velük.-már szinte könyörgött.
-De ha neked bajod esik és én nem lehetek ott hogy segítsek nagyon megfogod bánni.-néztem rá csúnyán de ő elpirult. Imádom mikor zavarban van.
-Jó. Csak annyi a lényeg neked ne essen bajod.
-Nem én leszek most a fontos hanem te. Neked lehet a legnagyobb bajod. Ahhoz a vizi szörnyhöz van köze Velencében? Mysterio-hoz? Fury-hoz?
-Igen majd mindent elmesélek de nem most.-nyugtatott meg. Elindult az osztály és velük együtt mi is. Végig mentünk a bulizó tömegen és közbe Peter a fülét piszkálta. Gondolom ez füles.
Bementünk az Operába. Peterrel megálltunk a székek elejénél. Betty és Ned kukkerért mentek.
-Szia akkor!-köszöntem el.
-Átgondoltam, lehet kéne egy kis segítség.-vigyorodtam el.
-Tényleg?
-NEM!-üvöltött egyet.
-Oké akkor nem- vágtam szomorú fejet és elindultam a helyem felé.
-Bocs a fülesbe mondtam.-és újra felvidultam.
Odafutottam Lisához, hogy ő is jöjjön de azt mondta inkább ott maradna. Majd Bradre pillantott. Bejön neki Brad. Fújjjj. De ha ő kell neki.
Visszamentem Peterhöz és még egyszer visszanéztünk. El kezdtünk futni és Peter felkapott majd fel vitt egy toronyba.
-Elfoglaltuk a helyünket.-mondta a fülesbe.
...........
-Ja igen volt egy kis változás.
..................
-Vigyázni fogok rá.
...........
-Rendben.
Szerintem Fury-val beszélt és megtudta, hogy itt vagyok.
-Beavatsz az ügybe? Tudomásom szerint már Nedet beavattad de persze engem nem.-mondtam kamu sértődöttséggel.
-Persze bocsi csak nem volt nagyon idő rá meg nagyon belebonyolódtam. Először is, Quentin Beck-nek hívják Mysterio-t. Ő egy multiverzumból jött. A Földjét elpusztították az elemntálok. Mi láttuk a víz elementált Velencében. Már csak egy van, a tűz elementál. Ezért jöttünk. Valamilyen mérések alapján rájöttünk hol támadnak. És nagyon fontos, hogy ne menjen fém közelébe, mert azt elnyeli és csak erősebb lesz tőle. És ha elég erős képes lesz a Föld magjából táplálkozni. Érted?
-Azt hiszem.-annyira elhadarta az egészet, hogy fel se fogtam.
Peter valamit hallgat a fülesen át és csak ennyit mond: Itt van.
Hirtelen a szökőkútból láva kezdett el ömleni és már meg is jelnet Mysterio azaz most már kiderült Quentin. De inkább hívom Becknek.
Csatajelenetet átugrom bocsi. Az a lényeg, hogy kicsit szarban voltunk.
Ned és Betty az óriáskereken ültek és ugyebár az a lényeg, hogy az elementál ne tudjon fémet szerezni. Peter alig bírta már tartani a kereket. Közben meg Betty üvöltözte, hogy majom-man. De hülye név. Gondolom Ned találta ki.
Közben valami drónt talált el Peter és valamit kiszakított belőle. Odamentem ahhoz a cucchoz és gyorsan elraktam. Beck összeszedte minden erejét és kicsinálta a szörnyet. Leszedtem Nedéket a kerékről és elvittem innen őket. Peter Beck segítségére sietett aki úgy nézett ki, mint aki haldoklik.
Visszamentem és Peter meg Beck eltűntek. Gondoltam akkor visszamegyek a többiekhez. Már megint eltűnt. Már megint nem tudom hol lehet.
Visszaöltöztem abba a szép ruhába. Már nem értem miért. Mindenki tudja, hogy leléptem. És van sejtésem mit gondolnak de nem baj. Már nem voltak ott az Operánál. Ezért visszamentem a szállásra. Mindenki kavargott össze-vissza. Ned azt mondta, hogy a szülők hazarendeltek minket. De nekem most a törvényes gyámom Tony lenne meg Pepper, de Ppper biztos, hogy nem rendelt haza engem meg Petert.
Be mentem a szobámba és hallottam Petert ahogy megérkezik. Kinyitottam az ajtót és megpillantottam ŐT. Összenéztünk pont.
-Szia-szólottam.
-Szia-zavarba jött, úgy imádom.
-Majd elmeséled.-mondtam.
-Várj......-már becsuktam az ajtót. Mert nem hallottam, hogy még akar valamit ezért újból kinyitottam. Ő meg pont akkor akart kopogni. Ha láttátok volna tök cukin nézhetett volna ki.
-Igen?-néztem rá.
-Van kedved....
-Igen-vágtam rá a befejezetlen mondatra.
-Akkor 10 perc múlva lenn tali?
-Legyen 5 perc.-hát ezért vettem vissza azt a ruhát. Gyors felkaptam egy dzsekit meg a táskámat és indultam is lefele. Peter már várt.
