Mikor felébredtem Peter épp öltözött. Megtöröltem a szemem és rávigyorogtam kómás fejjel. Ő visszavigyorgott majd rámászott az ágyra, közelebb jött hozzám és adott egy lágy csókot. Majd visszament öltözni. Kikászálódtam az ágyból és neki álltam én is felöltözni:
-Még lesz kettő ilyen éjszakánk aztán még pár óra aztán végre ott leszünk.-magyarázta, de ott leragadtam, hogy még ilyen éjszaka.
-Nem lehetett volna repülőre szállni?
-De lehetett volna de akkor lemaradtunk volna az ilyen éjszakákról.-mosolygott perverzen.
-De akkor is. Te inkább végig cipelsz engem fél Európán?
-Téged bármikor végig cipelnélek. És ha úgy lenne akárhányszor.-bámult. Majd közelebb léptünk egymáshoz és mint egy filmben lágyan az arcomra tette a kezét és óvatosan megcsókolt. Lágyan majd egyre szenvedélyesebben. Megint elkezdte volna a tegnapit de megállítottam.
-Most már el kell indulnunk!-jelentettem ki.
-Csak két percet!?-olyan cukin mondta nem tudtam nemet mondani.
Lement a két perc és indultunk is. A kis huncut mindenit. Újból Peter nyakában lógtam és repkedtünk Csehországban. Haladtunk egészen addig amíg be nem sötétedett megint. Megint ugyanazzal a technikával szereztünk szobát és megint ugyanúgy telt az éjszaka.
A másnap reggel ugyanúgy telt, mint az előző a két perces kitérőt kivéve. Most 5 perc volt. Elindult újra. Ugyanúgy a nyakában lógtam. Ma délután odaértünk Berlinbe. Leszálltunk az égből egy üzletközpont elé. Megijesztettünk egy szegény nőt de rá pár másodpercre egy Audi állt be mellénk. Hirtelen lehúzódott az ablak és Nick Fury nézett ránk.
-Van mit elmesélnetek-majd beszálltunk
-Akkor....-kezdett volna bele Peter.
-Majd ha biztonságban leszünk.-folytatta Fury.
-Oké-kuncogtunk együtt Peterrel. Majd elkezdett csipogni a bekötés jelző. Én már akkor bekötöttem magam amikor beültem de Peter miatt csipogott most. Fury jelzően köhintett egyet mire Peter elkezdte rángatni az övét. Majd idegesen kitépte onnan. Én csak nevettem. Fury nagyon komoly fejjel nézett Peterre.
Egy idő után megérkeztünk egy épülethez. Felmentünk 3 emeletet. A végén már lihegtem. Nagyon hülyén nézhettem ki, mert Peter hangosan felkacagott amikor rám nézett. Pedig ő is kicsit kimerültnek tűnt. Mondjuk ő egészen idáig cipelt engem én meg semmit se csináltam ez alatt de akkor is...
Bementünk egy terembe ahol volt egy bazi nagy asztal meg egy csomó szék. Gondolom tárgyalóterem.
-Beck kivetítős technikát használ szóval minden amit láttunk az egy nagy hazugság. Bedőltem neki én is. És szerintem drónokat is használ-kivette a táskájából a kivetítőt és az asztalra dobta-ezt Prágában szedtem le.-fejezte be a mondandóját.
-Szóval minden kamu?-nézett rá Peterre Fury. Amúgy még a terembe volt egy nő is.
-Igen uram. Bedőlt ön is meg én is. Meg persze Emily is.-nézett rám picit elmosolyodva. aztán elkomorodott-itt van. Itt van Beck.-majd minden elkezdett eltűnni.
-Hill?-nézett az eltűnő félben lévő nőre. Majd hirtelen egy lövést hallottam is Nick összeesett. Majd minden hirtelen más lett. Eltűnt a modern épület és régi romhalmaz állt a helyén.
-Em...Em..-nézett rám-Tűnj el azonnal!!-kiabált rám.
-Nem, itt maradok és segítek!-álltam a sarkamra.
