Megöleltem és most már puszit se adott. Egyre elszomorítóbb. Kimentünk az épületből és kimentünk egy közeli hídra.
-Örülök, hogy végre sikerült ezt összehozni.-motyogta de még olyan szinten, hogy hallani lehetett.
-Én is.-mondtam boldogan.
-Szép ez a híd-jegyezte meg.
-Ezen a hídon kivégzéseket tartottak. Levágták a fejeket és beleestek a kosárba amit a vízbe raktak.-rontottam el a pillanatot.
-Egy igazi ünneprontó vagy!-nevettünk együtt. De szemét.-Igazából eléggé esedékes volt ez a találkozó, régóta vártam. És muszáj neked elmondanom mi történt....
-Oké de előbb ezt beszéljük meg-elővettem azt a gépet amit még eltalált a téren-ez valami drónnak volt a része mibe belelődted a hálódat és kitépted belőle ezt. Szerintem valami vetítő féleség ez. Remélem megtudod fejteni ezt az egészet.-majd hirtelen leejtettem és kijött egy elementálnak a képe és Mysterio-nak vagyis Beck-nek.
-Ez...ez. Menjünk innen azonnal!-majd megfogta a kezem és kilőtt egy hálót majd felrepített a szobájába.
-Most elmesélheted mi történt!-nézek rá csúnyán.
-Jól van csak közbe át kell öltöznöm. Mondom akkor...-vette le pólóját.-A csata után Beck meghívott egy italra. Vagyis limonádéra. Majd előkerült EDITH és Beck felpróbálta, hozzáteszem én erősködtem. És ránéztem, mintha Tony-ra néztem volna. Majd eszembe jutott az üzenete: "Az új Tony Stark-nak, bízom benned". És belegondoltam mi van ha csak a döntés jogát adta nekem....
-Jó várj. Te most odaadtad Beck-nek EDITH-et?-nézek rá.
-I..Igen.-dadogott, mert tudta nem fogok örülni.
-Miért értem, hogy megint Tony de ez...ez borzalmas döntés volt. Alig ismered.-förmedtem rá.
-De most már rájöttem mindenre. Kivetítő technikát használ, hogy mindenkit átverjen és ő legyen az egyik legnagyobb hős. De még rá kell jönnöm miért.
-Odaadtad a Tony örökségét egy full idegennek akiről kiderült, hogy örömét leli Tony halálában.-kezdek egyre dühösebb lenni. És nekem miért nem hagyott semmit?
-Jó, jó most már én is belátom, hogy tévedtem.-már fel volt öltözve Pók szerkóba.-Gyors te is öltözz át aztán induljunk.
-Hova szeretnél menni?
-Berlinbe mennek beavatni Beck-et.
-Jó megyek is-aztán 2 perc után visszaértem. Csak felfogtam a hajam egy lófarokba és már indultunk is. Átöleltem Petert amíg ő el volt azzal foglalva, hogy ne zuhanjunk le. Amíg magamhoz szorítottam beszívhattam az illatát. Olyan finom és édes.
Mire feleszméltem már megálltunk és én még mindig Peterre voltam akaszkodva:
-Na mi van ennyire jó?-vigyorodott el.
-Mi...mi van?-dadogtam. És közbe leszálltam róla. Egy emeletes ház tetején álltunk.-Mit fogunk itt csinálni?
-Nem mehetünk egész este.-mosolygott rám.-eleve én már elfáradtam-ült le a földre.
-Te a földön szeretnél aludni a hidegben?
-Nem csak most picit pihizek. Mindjárt lemegyünk.
-Hova megyünk le?
-Ez egy hotel szivem-szivem uhhhhh.
-Ja ok.- felállt majd felkapott a kezébe és úgy mentünk le. Hogy lehet, hogy még ennyi ereje van. Egész eddig cipelt. Nem fáradt el ehhez? Levitt egészenm a recepcióig:
-Most válj láthatatlanná!-suttogott és én engedelmeskedtem. Mind a ketten láthatatlanná váltunk. Be vitt a recepciós pult mögé és elcsent egy kulcsot. Majd felvitt a "szobánkba". Ez csúnya dolog volt tőle. Bevitt a szobába és ledobott az ágyra majd mellém huppant. Elővetta semmiből egy laptopot majd elkezdte nyomogatni:
-Mit csinálsz?-kérdezem mellé kuporodva.
-Feltöröm a szervert, hogy lefoglaltuk a szobát meg ki is fizettük. Kicsit illegális de muszáj. A világ sorsa rajtunk múlik.-mosolygott rám.
-Nem is tudtam, hogy ilyen okos vagy-nevettem fel.
-Persze, emlékszel amikor az emlékkönyvedbe azt írtam még nem ismersz? Például ez is beletartozik.-magyarázta vigyorral a képén.
-És még mi tartozik bele?-kiváncsiskodok.
-Például, hogy én magam készítettem ezt a hálót és, hogy gyilkoltam már embert.-halkult el.
-Te gyilkoltál már?
-Igen, Ben bácsi gyilkosát. De ahhoz nem szóltál hozzá milyen ügyesen létrehoztam a világ legerősebb hálóját.-mondta mintha ő lenne a legcsodálatosabb ember a földön. (Bár lehet).
-Térjünk vissza a gyilkossághoz. Miért? Miért ölted meg?-nézek rá érdeklődően.
-Csak ráakartam ijeszteni és kiesett egy ablakon és betört a koponyája. Semmi különös. De aztán kiderült nem is ő tette hanem egy másik alak aki csak véletlen tette. Az volt a sztori, hogy Ben bácsira csak úgy rátört a kocsiba és elakarta vinni az autót. Ráfogta Ben bácsira a fegyverét de nem akarta igazából meglőni csak pont akkor jött a társa akit megöltem utólag na az történt, hogy megijesztette és ijedtében húzta meg a ravaszt.- már csepegtek a könnyei.
-Nincs semmi baj.-nyugtatgattam. Majd mikor csak megakartam ölelni megfogott és megcsókolt. Ilyen szomorú csókot még nem kaptam tőle. Lágy volt mégis szenvedélyes. Majd később erőteljesebb lett. Gondolom mérges lett magára vagy Ben bácsi gyilkosára.
Megfogta közben a pólóm alját és elkezdte felfele húzni. Megfogtam a kezét erre megállt. De aztán együtt kezdtük el felhúzni.
Aztán történtek dolgok amiket leírnék de akkor korhatáros lenne ez a könyv.
Na miután vége lett ledőltünk az ágyra és rádőltem Peter mellkasára és úgy aludtunk el.
