Dzseki szemszöge
Ezek után észrevettem hogy a fiúk még ott vannak, lekötözve.
Odamentem hozzájuk, és leszedte róluk a bilincset. Alig láttam valamit a sok könnytől. Miért jöttek vissza? Miért Istenem .
Odamentem az ajtóhoz kinyitottam és a csapatomra, akarom mondani a VOLT csapatomra néztem.
- Dzseki..- kezdi Ben
- késő Ben. Már késő. Menjetek el és ne gyertek vissza - mondtam fájt ezeket szavakat kimondanom, de nem mozdultak. Csak Sírtak. Mint én.
- Húzzatok el. Nem hallottátok? - kérdi a ''bátyám''
- Sajnáljuk Dzseki! Nálunk jobban nem sajnálja senki. - mondta Ben
- kettő hete tudunk arról hogy átvert. Azért jöttünk ide, hogy megöljük. Sajnáljuk Dzseki.
Már annyira zokogtam ,hogy nem tudtam semmit sem mondani.
Ben elkezdett felém jönni a többiekkel együtt. Át adott egy borítékot, rám nézet ő is sírt. Azzal kiment, a VOLT családommal. Fájt...
Mindenki sírt. Istenem.
Kisétáltak az életemből végleg. Ezt ők csinálták maguknak. De érezniük kell a súját ennek. De ezt szerintem ŐK is tudták...
Zokogtam. Patakokba folytak le a könnyeim.
Dom maga felé fordított, és megölelt. Én ott sírtam vagyis bőgtem tovább. Elkezdte a hátamat simogatni, hátha megnyugszom. De nem. Sőt....
Már így voltunk kb 10perce
Jacob Liam és Dom gondolom miket is gondolhattak róla, de megértem őket is.
Csöngettek.
Nem szálltam le Domról.
-ki az? - kérdi Jacobtól, aki ajtót nyitott.
-Főnök.... - kezdi el valaki, de meglátott engem és Domot... Még szerintem az árulót is (mármint a hullát).
- menjél - mondom és felmentem a szobámba. Akart utánam jönni Nik , de látta ,hogy egyedül akarok lenni.
Fájt ...
Minden fájt
Reméltem , hogy a múltban hagyom őket , de nem sikerült...
YOU ARE READING
Mostohabátyó ( Befejezett)
ActionDzseki white-nak hívnak. Az eddigi életem fenekestül felfordul, mikor mostoha bátyám képbe jön. Szeretem?? Lehet. Összejohetnénk? Nem, de ki tudja mit hoz majd a jövő.... Vannak titkok amiket a múltban akartam hagyni emberekkel együtt. De nem jött...
