Mostohabátyó ( Befejezett)

Dominik szemszöge

Ezek után áthívtam a barátomat,Jacobot. Szinte már öcsémként nézek rá, mert egész gyerekkorunkat együtt töltöttük. Fél évvel vagyok idősebb nála.
-Na tess, milyen a húgod?-kérdezte, mert ő az a haverom aki szó szerint mindent tud rólam, meg én is szinte mindent tudok róla.
-Előbb menjünk fel a szobámba!-mondom kicsit zavartan. Felmentünk az emeletre és bementünk a szobámba.
-Na?! Dom? Mesélsz vagy inkább ne erőltessem? -kérdi, mert nagyon jól tudja hogy úgy is valamikor elmondom neki.
-Hát... -kezdtem volna el, mikor nyílt az ajtó. Dzseky vörös szemekkel nyitja ki az ajtót. Mi csak nem sírt? Jézusom megölöm aki bántotta kinyírom!
-Dom menj le ebédelni meg.... -folytatta volna csak nem tudta hogy hogy hívják Jacobot.
-Jacob. Dom haverja- mutatta be saját magát,erre megveregeti a vállam, és még vigyorog is hozzá...
-Akkor menj le Jacobbal ebédelni-mondta a ,, húgom,, és elment.
-Tyhűű tessó... -nem hagytam hogy végig mondja.-milyen az ágyban?-néz rám kicsit perverz kíváncsian.

-Nem, ne mondj semmit, csak menjünk le kajálni. - nagy levegőt vettem, hogy visszatudjam magam fogni. Hogy ne menjek be Dzseki szobájába és ne gyilkoljam le aki miatt sír... Amikor lementünk Jacobbal az ebédlőbe akkor ,, anyukám,, megkérdezte hogy:
-Dzseki?

-Lehívom-válaszoltam és felmentem a szobájába. Kopogás nélkül mentem be hozzá gondoltam lehet hogy még is kellett volna kopogni amikor már kinyitottam az ajtót na de mind1. Mikor bementem az ágyán sírt és sírt. Na de miért ISTENEM miért sír? Olyan szomorú így látni őt. Kinyírom aki miatt sír!

-Menjél ki kérlek! -szipogta de még mindig az egereket itatta.
-Mi történt? -kérdeztem és leültem mellé.
-kérlek menj már ki - mondta még mindig sírva
- Mi történt Dzseki? Nekem mindent elmondhatsz.
-Semmi Dom! Menj ki az Istenért! -rivalt rám
-Addig nem megyek sehova amíg el nem mondod hogy ki bántott- válaszoltam nyugodt hangon. Közelebb ültem hozzá és megöleltem. Megöleltem?! Dominik mi a franc ütött beléd ezt nagyon nem kéne! Nem is ismered! Most azonnal kivonszolod a segged a szobájából és le mész ebédelni! Mondta egy hang a fejembe. Mikor megöleltem akkor a vállamra hajtotta fejét és sírt. Már a pólóm csurom könny volt. De melegséggel töltött el az egész helyzet. Tudom nagyon furán hangzik de akkor is. Nagyon jó érzés volt.
-Hé nyugi ! Minden rendben lesz!-próbáltam nyugtatni, nem sok sikerrel.
-Nem semmi sincs rendben, semmi -mondta már szipogva.
-Ne haragudj -mondta, miközben felfedezte a pólómon lévő könny zuhatagát (vagyis a könnyel áztatott pólóm vagyis valami ilyesmi 😂).
-Nem csináltál semmit. -mondtam.

Vajon miért tört el nála a mécses? Mi történhetett vele? Ki/mi miatt sír? Ezek a kérdések cikáztak a fejemben, mert nem igen tudtam hova tenni ezt az egészet. Nem tudom mennyi ideig ültünk itt.

Kopogtak a szoba ajtaján Dzseki azon nyomban felállt mellőlem.
-Ki az -kérdi Dzseki, és megtörli a szemeit ezután az ajtóhoz megy és kinyitja. Jacob állt ott
-Dom figyi neke... -de nem fejezte be mert meglátta szegény húgom szemeit.
-Jól vagy?
-Igen. -válaszolta egy eröltetett mosoly kíséretében. Jacob rám néz én meg legyintettem , remélve hogy veszi az adás, hogy majd elmondom neki.
-Dom nekem most mennem kell. Majd máskor ütközünk. Sziasztok -mondta és kiment. Kimentem vele együtt kikisérni, mert láttam Dzseki egy kicsi egyedüllétre vágyott.
-Mi történt -néz rám és a polómra.
-Bementem a szobájába, és sírt oda ültem mellé és egy kicsit eláztatta a ruhám! De hogy mi a jó franc történt azt nem nagyon tudom.
-csak nem tetszik?! -kérdi erre én
-ne röhögtessél már! soha nem tudnám szeretni, mert a mostoha tesóm-mondtam kicsit remegő hangon, amin el is csodálkoztam.

De lehet hogy szeretem?! Nem nem lehet a szüleink együtt vannak ezt nem lehet. NEM! 2 napja van itt. Nem. Nincs első látásra szerelem... Veszekszem már megint saját magammal. De lehet hogy bele szerettem?

- Rád hagyom.Majd számolj be mindenről, de nekem most mennem kell, mert a húgom egyedül van betegen otthon.
-Jobbulást neki. Csá-azzal elment.

************ este 9 órakkor*********

-Te rángattál el az otthonomból, és fel kellett hogy hagyjak miattad az ottani életemmel- hallottam hogy lent valakik veszekednek, ezért lementem
-igen mert így jobb mind... -de nem tudta befejezni Tamara mert lánya közbeszólt
-Itt csak neked jobb senki másnak. Hát te tényleg ennyire nem érted?! Csak neked meg Dom apjának jó! Domnak meg nekem NEM-üvölti Dzseki . Leveszi az akaztóról a kabátját és kimegy, az ajtót maga után becsapja. Gondolkozás nélkül utána mentem nehogy valami hülyeséget csináljon!

Jesszus Dom mi történt veled? Csak nem érdekel egy lány? Miért mész utána nem tök mind1 hogy mit csinál? Az elején nem is akartad hogy ide jöjjön most meg? Utána mész? Veszekedtem a saját gondolataimmal. De akkor is utána megyek!

Kb 15 perc bojongás után még is találom egyedül egy padon ülve. De nem egyedül van, hanem egy Vodkás üveg társaságában.

Vajon mi történt? Sír. Miért sír? Istenem miért érdekel ez a lány? Miért? Lehet hogy mégis csak bele tudtam habarodni. Ahj. Ő a mostoha húgom nem több! NEM LEHET! NEM. Inkább oda megyek. Nem nem mehetek. De. Najó......

Leültem mellé, de amikor meglátott belekortyolt az italba, és meg  is kínált. Én is belekortyoltam. Az a tipikus vodka...
De még mindig sírt. Nem kérdeztem még hogy mi történt, inkább csak közelebb ültem hozzá.

Miért aggódom egy lány miatt?????