Mesélhetnék arról, hogy milyen érzés rád várni, miközben tudom, hogy már semmi esély nincs arra, hogy jönni fogsz.
Elmélkedhetnék arról, hogy ha másképp tettem volna mindent, akkor most nem csak egy elhalványuló mosolyod tudnám felidézni.
Az önmarcangoláson és az emlékeken kívűl nem sok mindent hagytál itt nekem. Mégis rengeteg érzelem kering körbe, hiszen ez mégis csak jelentett nekem valamit, mégha neked nem voltam több egyszerű szórakozásnál.
Elhitetted velem egy időre, hogy igenis szépnek lehet látni a világot, de amikor elmentél rákellett jönnöm, hogy mindez csak illúzió volt és igazából csak én hitettem el saját magammal, hogy veled szebb lehet minden. Talán ez miatt ragaszkodom hozzád ennyire? Mert kimozdítottál a szürke hétköznapokból? Vagy talán mert hozzám sosem ragaszkodott igazán senki?
YOU ARE READING
Versek És Gondolatok A Mindennapokról
Romance,,Menekülünk abból a Világból, amibe beleszülettünk. " (♡MyNameIsVickyy♡) Saját versek, gondolatok, idézetek és, ami épp eszembe jut. :D Jó olvasást! ^^
