Prológus

1.6K 17 0
                                    

TAE:

Sokan ítélkeznek, ha valakinek a nemi identitása nem megfelelő, nem de? A sok homofób ember, a lekezelő pillantások, a sok gúnyos és undorító megjegyzés... Szinte hánynom kell, ha erre gondolok. Nem tehetünk arról akik vagyunk, igaz? Mégis... akkor miért vannak ezek? Felháborít. Csak mint ez a történet?
Kim TaeHyung vagyok, 24 éves pajkos srác. Barátnőmmel Patríciával 2 éve vagyok együtt, de valami mégis hiányzik... Valami plusz amire nem jöttem még rá.

"Mire gondolsz?"bújt közelebb a magamban meg említett személy.

"Jah! Semmi különösen picim..."simogattam meg haját.

"Mit szólnál hozzá, ha ma elmennénk valahova?"csillogtak szemei miközben engem nézett. Imádom ezt a lányt. Olyan mint egy édes kis baba, olykor gondoskodom kell róla miközben hülyéskedik vagy éppen megjátsza magát, viszont van egy oldala. Arról inkább nem mesélnék az elején.

"Tudod hová menjünk?"kérdeztem vissza mire elhúzódott kicsit.
"Aludni"feleltem mielőtt grimaszolt volna.

"Ez nem ér! Kijátszottál!"nevetett és megütve a mellkasom feküdt az ölembe.

"Valld be te is fáradt vagy."piszkáltam barna haját.

"Nem tudhatod..."villantott 1000 wattos mosolyt.
"Inkább mást csinálnék az ágyban..."nézett szemembe, majd hirtelen eltakarta az övéit. Isten áldjon meg téged a szégyenlősködésedért.

"Te lány!"Hajoltam le hozzá."Mindig tudod mire célzok"súgtam fülébe a dolgokat. Elemelkedtem a feje mellől, végig a szemébe néztem és egy hosszú csókkal ajándékoztam dús, kifinomult ajkait.

Megőrjít.

"Édes 4-es" [Hetero&Homo] <Vmin>Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora