singuphoria; taekook

Chapter 4

Körülbellül tízkor jöhettem el Jungkooktól, amiért anyátol kaptam is egy kicsit, de elmondtam neki mindent, hogy annál a fiúnál voltam aki tetszik nekem, ami miatt természetesen meg kellett hatódnia, hogy az ő egyetlen pici fiának tetszik egy fiú. Eddig csak egy kapcsolatomról tudott, a legutolsóról, mivel őt bemutattam a szüleimnek, de látszott rajtuk, hogy nem bírják őt annyira, amit már utólag meg is értek. Jungkookot sajnos még nem ismerik, de remélem ahogy bemutathatom őt nekik, kedvelni fogják, és nem elutasítani.
Még lefekvés előtt felhívtam Jamest, hogy elmeséljem neki is a történéseket, ami miatt a fejét rázta, hogy már az első napon odaadtam magam a tanáromnak, pedig még nem is ismerem, és hogy a szüzességem sose fogom visszakapni, szóval reméli jól döntöttem.
Ezután még random témákról beszélgettünk, és szóba jött az is, hogy jövő héttől kapunk egy új osztálytársat, aki elvileg lány lesz, de ő is csak hallotta valahonnan.

Miután leraktuk a telefont, bedobáltam pár üres füzetet a táskámba a holnapi órákra, de még könyveink nincsenek, mert csak holnap kapjuk meg őket. Már éjfél is elmúlt, mire sikerült elaludnom, mert annyit agyaltam a mai napról alvás előtt, hogy szétment a fejem.

----||----

Reggel nem valami kipihenten ébredtem fel, a fejem is fájt, de a derekam annál jobban. Leballagtam a konyhába, hogy bevegyek valami gyógyszert, amit gyorsan le is húztam, majd felsiettem a lépcsőn úgy, mint egy élőhalott, és bezárkóztam a fürdőbe. Van még kb. 20 percem, mire anya felkel, ezért lassan kezdtem el a reggeli rutinomat. Anya tegnap valahonnan előkaparta a korrektoromat, úgyhogy végre a ronda fejemre felkenhettem, hogy eltakarja a miteszereimet, és ne nézzek ki úgy, mint valami völgy néhány helyen.
Az arcomat természetesen megmostam előtte, majd a fogamat is megsikáltam, amiután megcsináltam az fejemet, és ki is mentem a helyiségből.
A szobámba tűnődve keresgéltem ki a szekrényből valamit, mikor pittyegett a telefonom, hogy valaki szeretne velem kapcsolatba lépni.
Meglepetésemre, nem ismerős írt rám, ezért inkább hagytam, csak nem lehet annyira fontos.
Mikorra végre eldöntöttem mit veszek fel, anya kiabált is fel lentről, hogy kész a reggeli. Szerencsére még volt 8 percem indulás előtt, ezért nem túl gyorsan mentem le, és ültem le az asztalhoz enni.

- Beszéltél azóta a híres JeongGukkal? - kezdett bele egyből, ahogy lenyeltem az első falatot.

- Nem, még nem. Csak Jamest hívtam fel elmesélni, hogy mi van, de Kookkal a búcsú után nem váltottam szót. Miért? - kérdeztem.

- Csak érdekelt. Meg akarom őt ismerni. Tudom, te is csak tegnap óta ismered őt, de ha ilyen gyorsan elcsavarta a fejed, csak nem lehet annyira rossz arc. Meg persze szeretném tudni, kivel fekszik ágyba a fiam. - mosolygott rám sejtelmesen, mire az egész arcom lángba borult.

- Jézusom anya, ne mondj ilyeneket. Nem fekszek le vele, még nem. - jelentettem ki határozottan.
- Akkor, miért vannak halvány szívás foltok a nyakadon, és karmolások a karodon? - húzta fel a szemöldökét, mire egyből a nyakamat behúzva kezdtem el talargatni a kezem.

- Anya kérlek, nem szeretnék erről még beszélni. Ha komolyabb lesz, esküszöm az összes részletet elmesélem, de még nem is nagyon szeretném ha erről bárki tudna, mert mégis csak a tanárom. - mondtam, mire bólintott egyet, hogy megértette. - De most sietnem kell, mert rohadtul elkések, ha most nem indulok el. Na szia. - toltam ki magam alól a széket, majd egy gyors puszi után, megindultam az ajtó fele a táskámmal.

- Legyen jó napod. - kiáltotta anya még utoljára, mire egy "köszit" visszakiabáltam, és elindultam az úton.

Útközben csatlakozott hozzám az egyik osztálytársam, akivel az utat végig beszélgettük, majd az iskolához érve, mindketten a hangosan nevető csoport felé igyekeztünk, ahol legjobb haverom is leledzett.