We go! Up?

A Találós Kérdés Lehet Paradoxon?

Az élet és halál között lógó barátunk kihasználta, hogy mi nem figyeltünk annyira rá, mivel mind a saját gondolatainkkal voltunk elfoglalva. Így ő az összes erejét összeszedte és elég erősen megrántotta a kezeit ahhoz, hogy mi elengedjük őt.

Már nem tudtunk mit csinálni, csupán a nevét kiáltani...

-Na végre. Azt hittem sose esik le. Még az oroszlánkirályban is hamarabb véget vetettek ennek a jelentnek. - ásított egyet a mi kis pszichopatánk.

Ha egyszer személyesen is találkozok ezzel az alakkal, akkor esküszöm, megfojtom.

-Na jó. Már meggyászoltátok az állítólagos barátotokat, szóval folytassuk. Már csak két szint van és végre győztest hirdethetek. Tudjátok, kezd unalmassá válni amit tesztek. Kicsit feldobhatnátok ezt az egészet.
-Mi lenne, ha kinyírnálak? - léptem a kivetített alak elé, aki csak nevetve megforgatta a szemét.
-Te? Na azt megvárom. Nem tudom, hogy feltűnt-e, de megérinteni sem tudsz. Meg úgy alapból is. Legalább egy fejjel alacsonyabb vagy nálam. Meg fiatalabb is. Kötve hiszem, hogy ártani tudnál nekem. Viszont most miattad kellett húznom az időt. Szóval menjetek már át azon az ajtón, mert addig nem tudunk haladni, amíg itt álldogáltok.

Mivel csak egy cél lebegett a szemem előtt: személyesen találkozni Vöröskével, így én voltam az első, aki kissé ingerülten ugyan, de kinyitotta az ajtót és bement rajta.
-Renjun, minden oké? - fogta meg a vállamat Haechan.
-Persze. Már a a lelki szemeim előtt látom, hogyan is fogom megölni Őt.
-Akkor ahogy látom, már minden oké veled. - paskolta meg a hátamat Jaemin, amikor elhaladt mellettem - Amúgy mi ez a hely? Ez a fa padló tiszta olyan, mintha egy kalózhajón lennénk...

Engem nem maga a padló foglalkoztatott. Hanem az, hogy tőlünk nem olyan messze egy fadarab volt a földbe szögelve.

Miért van leszögezve és miért csak egy van?

-Köszöntelek titeket a 6-os szinten. A biztos érthetőség érdekében a mostani feladatot egy videón keresztül fogom demonstrálni. (írói mgj. Ha valaki nem tudja elképzelni a játékot, az keressek meg a wayv magic show adását, ott talál egy hasonló játékot. Wattpad nem engedte feltölteni ide)

A falon ismét megjelent egy kijelző, amin a videó el is indult. Eközben Vöröske magyarázta mit is kell csinálni.
-Látjátok ott azt a fadarabot? Amint mindegyikőtök beáll az mögé, el is kezdődik a játék. Ahogy a videón is láthatjátok, meg fogom dönteni a padlót. A padló pedig percenként 2 fokot fog emelkedni. A pálya teljesítésére pedig 10 percetek lesz. Az első feladatotok az lesz, hogy majd a kis zöld labdát eltegyétek. Ehhez lesz majd egy övtáska is, nehogy neki álljatok nekem nyafogni, hogy nem tudjátok hova eltenni. Aztán majd átlósan ismét lesz egy fadeszka, amire át kell jutnotok. Majd ugyanígy lesz még egy. Utána pedig egy kötél lesz, ahova valakinek át kell jutnia a labdával együtt. Ott majd lesz egy lyuk, ahova be kell tenni a labdát én pedig fel fogok olvasni egy találóst kérdést. Amire ha helyesen válaszoltok, túlélitek. Ha elhibázzátok, akkor mind a játéknak, mind pedig nektek is végetek. Mindent elmondtam. Van kérdés? Nincs? Akkor kezdhetjük is. Találkozunk a mindent eldöntő szinten.
-Ígérjétek meg, hogy akárki lesz a győztes, az megfojtja azt embert. Ha egyáltalán ember ez egyáltalán.

Jaeminnel egyszerre bólintottunk, majd mind beálltunk a nekünk jobbra eső deszka mögé. A padló pedig úgy tett, ahogy Vöröske mondta. Így mögöttünk az eddigieknél is sötétebb szakadékkal találtuk szembe magunkat.

Vajon mi lehet ott lent?
Beton?
Vastüskék?
Vagy semmi és örökké zuhansz?

-Renjun, itt a labda. Tedd el te. - nyújtotta át Jaemin az említett tárgyat, amivel kizökkentett a már-már transz állapotú elmélkedésemből. Végül elvettem a kezében lévő tárgyakat és a derekamra kötöttem.
-Srácok, álljunk egymás vállára. Úgy talán könnyebb lesz átjutni arra a deszkára. - mutatott Haechan a tőlünk olyan 30 fokra lévő fadarabra.
-Akkor Renjun megy a legtetejére, mert ő e legkönnyebb, én meg leszek majd a legalsó.

Nem sokáig tétováztunk, elég hamar összeraktuk az emberi oszlopunkat, majd pár kérlelés után elrugaszkodtam és Haechan kicsit meglökve segített át a túloldalra. Utánam jött ő is, majd végül Jaemin is. Ugyanezt végig játszottuk a következő foknál is.

Viszont itt se ment minden zökkenő mentesen. Mert hát miért menne?

Haechan rosszul rugaszkodott el, így épp hogy el bírta kapni a lécet. Ösztönösen nyújtottam neki a kezem, de már késő volt. Hiába kiáltottam és kaptam utána, már nem tudtam neki segíteni. Ráadásul én is majdnem leestem volna, ha Jaemin nem kapja el a karomat.

Ismét végig néztem egy barátom halálát. Aki miattam halt meg. Mert tudtam volna neki segíteni, de nem tettem. Minden az én hibám. Csakis az enyém. Hisz én akartam, hogy jöjjenek el Kínába...

-Renjun, figyelj. Nem tudom mi jár a fejedben, de most itt kell lenned. Fejben is. Próbálj meg ide koncentrálnk egy kicsit. Még van esélyünk. Viszont ha nem sietünk, akkor mi is úgy járunk, mint Haechan. És ha ez megtörténik, akkor nem tudjuk megbosszulni a többieket. Hisz már eddig eljutottunk. Ne most adjuk fel. Emlékszel nem? Nyernünk kell. Miattuk is.

Jaemin szavai visszarántottak a jelenbe. Érvei valóságon alapultak és elérte, hogy legyen egy célom. Így próbáltam minden erőmmel a "játékra" koncentrálni. Viszont a lehető legtöbb dolog ellenünk dolgozott.

2 percünk maradt

-Add ide a táskát. Én átmegyek, te pedig figyelj a kérdésre. Értve vagyok?
Én csak némán bólintottam, miközben átadtam neki a labdát tartalmazó táskát. Jaemin egy kis lendületvétel után már a kötelet fogta és a labdát helyezte bele a számára kialakított helyre. Makd megszólalt Vöröske hangja.
-Nem vagyok nehéz, de még a világ legerősebb embere sem tud sokáig tartani. Mi vagyok én?
-Könnyű, de nem lehet sokáig tartani? Ez a kettő kizárja egymást. Miféle találós kérdés ez? Ez inkább már paradoxon!
-Jaemin, sorolj könnyű dolgokat!
-Könnyű dolgokat? Huh. Oké. Öhm... Tollpihe, párnahuzat, ebihal, szúnyog, hungarocell, meleg levegő, papír-
-Várj, mit mondtál?
-Papír?
-Előtte.
-Levegő.
-Ez az! Jaemin egy zseni vagy!
Hirtelen minden világossá vált. Ha most egy animébe lettem volna, akkor kezdeti pontok a fejem felett egy világító villanykörtévé váltak volna.
-Köszi a bókot, de ezt eddig is tudtam. Szóval. Mi is az pontosan?
-A lélegzet! Azt nem lehet sokáig visszatartani!
-Biztos vagy benne, hogy ez a jó megoldás?
-Nem, de kevesebb, mint fél percünk maradt. Van jobb ötleted?
-Nincs. Ahogy más választásunk sem.
Egy gyors pillantás után megállapodtunk, hogy én mondom ki az általunk remélt helyes választ.
-A válasz a lélegzet!

Csend.

A visszaszámláló is megállt.
Majd egy csilingelő hang.

A padló pedig nekiállt visszatérni eredeti helyzetébe.

Folytatása következik~~~