Szólíts Oppa-nak! - JJP [Fordítás] (Befejezett)

3. fejezet

Aznap éjjel Jin autója már jóval azelőtt a kávézó előtt állt, hogy Jinyoung folytatta volna a munkát. A bárba érkezve, a holló-hajú fiú a nevető Baekhyunba és Jinbe botlott, ez a rövid kis jelenet pedig kissé szíven szúrta. Végül nem is futotta többre tőle egy csendes belépőnél, ennek ellenére a barátja észrevette őt, és követte az öltözőbe.
- Jinyoung, úgy tűnik, Jin teljesen odáig van érted. Addig nem akarta abbahagyni a zaklatásomat, amíg el nem árultam neki, hogyan is tudna meghódítani téged - vonta össze a szemöldökét Baekhyun.
- És mit mondtál neki? - kérdezte Jinyoung aggodalmasan. Nagyon régóta ismerték már egymást, így a barátja tudta minden egyes gyenge pontját, és emellett azt is, mennyire hajlamos volt arra, hogy alázatos és engedelmes legyen egy nagybetűs Férfi előtt. De szerencsére Baekhyun nem volt olyan bolond, hogy akár egy szót is szóljon erről.
- Semmit, csakhogy nyugodjon meg, és legyen türelmes - vont vállat.
A szünetében Jinyoung végül belement egy kis flörtölésbe Jinnel. Kifejezetten elragadóan viselkedett; élvezte a magas pasi csábítási próbálkozását, mindaddig, amíg a hangos telefonjának a csörgése félbe nem vágta a beszélgetésüket. Jinyoung hirtelen meg is ugrott, ahogy meglátta a kijelzőn szereplő nevet, majd kimentve magát Jin előtt, arrébb ment, hogy felvegye.
- Igen? - kezdte a beszédet.
- Itt állok mögötted. Szükségem lenne a kulcsodra, mert elhagytam a sajátomat. - Jaebum hangja borzongást váltott ki az idősebből, aki lassan megfordult, előre félve, hogy szembenézzen azzal, akit nemrég még kisöccsének gondolt. Ekkor találkozott Jb lélegzetelállító tekintetével, amivel teljesen áthatotta minden egyes porcikáját. Végül ügyetlenül felállt, hangos ütközéssel nekimenve a mellette lévő székbe, majd elvágtatott az öltözőbe, hogy előbányássza a kulcsát.
Jaebum mindez idő alatt ott állt, és kitartóan bámulta Jint, aki szintén nem vette le a szemét a másik fiúról. Azonnal érzékelte Jb fenyegető auráját, és Jinyoung viselkedése sem került el a figyelmét: az, ahogy azonnal felpattant, mindennemű tiltakozás nélkül.
- Ti testvérek vagytok? - kérdezte egy árnyalatni féltékenységgel a hangjában, és legbelül tudta, nem erről volt szó.
Jaebum ettől csak önelégülten vigyorgott, kifejezve tiszteletlenségét a nála tíz évvel idősebb férfi iránt. A viselkedéséből ítélve Jin tudta, nem lesz könnyű eset a fiú.
- Okés, értem... Nincs kedvem tinédzser játékokat űzni - mosolygott gúnyosan Jin, látható jelét adva, hogy irritálta a fiú viselkedése, míg legbelül kifejezetten fenyegetve érezte magát. Jaebum vonzereje és önbizalma az ő szintjén volt, megkérdőjelezve Jinben a saját vakmerőségét.
- Sajnálom, ha összezavarodtál... Már most szeretném tisztázni: ő nem lehet a tiéd. Jinyoung hozzám tartozik... - kötekedett Jb.
- Valóban? Akkor miért engedte, hogy magamévá tegyem? Ne számíts túl sok mindenre, kölyök - hazudott Jin. - Hagyd, hogy ezt az érett gyümölcsöt egy érett férfi szakítsa le. Jinyoung túlságosan jó egy ilyen fiatal gyereknek.
- Engedem, hogy kiélvezze a veled folytatott játékát, de én leszek a végső állomása. - Jaebum épphogy el tudta mondani az utolsó szavait, mielőtt Jinyoung visszaérkezett, és át is nyújtotta Jb-nek a kulcsát, aki viszont továbbra is Jint bámulta, az állára téve a kezét. Jaebum sohasem mutatta ki ilyen nyíltan a féltékenységét, de egyszerűen újra és újra az járt a fejében: vajon tényleg megengedte Jinyoung, hogy Jin megérintse? Az állkapcsának csontszerkezete már szinte látszott, annyira erőteljesen nyomta össze a bőrfelületet rajta.
- Jae-Jaebum, tudom, hogy aggódsz értem, ismerve a régebbi baklövéseimet pasik terén, de biztosíthatlak, hogy most óvatos leszek - suttogta Jinyoung, miközben továbbra is ott tartotta Jb előtt a kulcsát.
- Miért magyarázkodsz? Hisz szabad vagy, nem igaz? Csinálj, amit akarsz... - A fiatalabb anélkül fordult meg és indult el, hogy akár egy aprót is intett volna az idősebbnek, ami szíven ütötte Jinyoungot, akinek a szünete a végéhez ért, és szomorkásan tért vissza a munkához.
Jin tudta, aznap üres kézzel fog hazamenni.