Tudod néha agyalok
Veled jövőt akarok
Veled szeretnék együtt élni
Mosott ruháidat teregetni
A konyhában a köténykémben
Vacsorát főznék kettőnknek
Elmosogatnék helyetted is
Mert tudom hogy te nem tennéd megReggel főznék neked kávét
Cukorral és tejjel vinném
Ételt csomagolnék neked
Hogy munkában ne legyél éhes
Kis papírra üzit írnék
Betenném a kajád mellé
Szomorú napokon veled sírnék
A kanapén csokit ennénkMajd idővel gyereket szülnék
Együtt azt is átvészelnénk
Éjszaka ha a gyerek sírna
Fáradtan álmait őriznénk
Születne egy kistestvére
Vele minden ugyanúgy menne
Éjszaka mikor ő is sírna
Ketten puszilgatnánk csendbenSzépen lassan felnőnének
Oviba és suliba mennének
Aztán lassan tinik lennének
Buliba ritkán mehetnének
A lányunk mindig előbb jönne
A fiunk később full részegen
Hajnalig fent lennék és várnám őket
Utána hozzádbújva aludnék mélyenAztán ahogy az idő haladna
A gyerekeink felnőtté válnának
Elhagynák a családi fészket
De hétvégente mindig jönnének
Együtt lennénk egész vasárnap
Kibeszélnénk a problémáinkat
Nagyon büszkék lennénk rájuk
Boldog lenne a kis családunkUnokákkal jól ellennénk
Mi is szépen öregednénk
Együtt locsolnánk a kertet
Csodaszép életünk lenne
Mikor a végéhez közelednénk
Szorítanánk egymás kezét
A föld alatt a sírunkban
Ölelkezve elfeküdnénk
YOU ARE READING
verseim :)
PoetryEz a könyv a lelkem foszlányairól szól, a verseimről, idézeteimről.