Rád emlékszem! Bakugo Katsuki

2.rész

-Megcsókoltál. Ezek után elrohantam és fogalmam sincs. De azt tudom miért rohantam el.
-Miért? Nekem nem mondtad el mivel ekkor történt a baleseted.
-Azért mert szeretlek. Olyan hihetetlennek tűnt.
Perverz mosoly ült ki az arcára. Észre sem vettem amikor leült. Lassan megfogtam az egyik ujját. Majd valaki benyitott és felvettem onnan a kezem. Amire ő csak mégesen nézett az ajtó irányába.
-Szia Shoto, igaz?
-Igen. Szia.
-Na mivan Todoroki mostmár jóban vagytok?
-Miért Bakugo eddig nem voltunk?
-Nem igazán. Ahogy a többiek nevezik a Bakusquad tagja voltál. Így nem nagyon beszéltetek.
-De én élesztettem újra mert egy barom elütötte.
-Hogy mit csináltál?! -Állt fel Bakugo és megmarkolta Shoto ingét.
-Engedj el bomba fejű.
-Fiú kérlek feje- -Benyilalt egy nagy fájdalom a tüdőmbe.
-Viki.
Bakugo egyből odajött hozzám.
-Mi a baj?
A szemei aggodalmat mutattak.
-Csak benyitlalt egy fájdalom. Jól vagyok. Csak hirtelen mozdultam.
-Biztos jól vagy?
-Igen Shoto semmi bajom. De elhoztad?
-Igen, tessék. -A kezembe adott egy osztály képet. Majd egy másikat.
-Ez lenne a bakusquad?
-Igen. Régebben volt benne egy lány is rajtad kívül de ő elment. Így a bakusquad tagjai : Kirishima, Bakugo, Sero és te.
-Áh.
Majd az osutályképet néztem.
-Akkor ez az osztályunk?
-Igen.
Bakugo szinte felrobbant attól hogy Shoto ilyen közel van hozzám.
Shoto meg mutogatta hogy ki kicsoda majd lelépett. Azt mondta "Az apám. Bocs mennem kell,,
Nemrég ment el.
-Figyelj Kacchan.
-Hm?
-Mióta tetszek neked?
-Hát egy ideje.
-Kiváncsi vagyok én mióta?
-Mióta?
-A U.A sport esemény óta. De tudod valami nem nagyon hagy nyugodni.
-Mi?
-Azt mondtad hogy nem nagyon jöttünk ki Shoto-val.
-Igen és?
-Szerintem ez nem így van. Mióta beszélgettünk. Valami homályosan beugrott. Egy lángoló férfi.
-Mármint ő? -Mutatott egy képet a telefonján.
-Igen.
-Ő Endeavour. A felemás barom apja.
-Ő bántani akart de megjelent Shoto és segített rajtam. Arra nem emlékszem hogy miért akart bántani vagy hogy mi volt elötte és utána.
Majd eszembe jutott valami.
-De ha ez egy fontos esemény volt biztos fel jegyeztem.
Kinyitottam a bőr borította könyvet.
Kerestem. Majd megtaláltam.

-Megvan. Olvasom. "Todoroki kiállt értem az apja ellen, de ő ezt nem hagyta. Nem tetszett neki ez az egész. Majd az apja elviharzott és Shoto össze esett. Tisztára megrémültem hogy ez az én hibám lessz.
Végül nem lett semmi baja. De amikor kihoztam Recovery-girl-től megcsókolt. Én csak annyit mondtam hogy mennem kell. Elszaladtam míg Shoto utánam eredt. Én kimentem a lelátóra és figyeltem ahogy Kacchan kimegy a ringbe. Ekkor leültem Kirishima mellé. Shoto nem talált meg,,
-Az a rohadék.
-Várj van itt még valami. Hányadika van?
-11.12
-Ezt 6.-án írtam alá. "Shoto-val azóta sem beszéltem. Kerülöm a jelenlétét. Mindig elsietek ha beszélni akar. Nem tudom mit tegyek. Nem akarok vele arról beszélni ami történt,,
-Szuper szóval jóban voltatok a félbarommal csak ém erről nem tudtam.

-Jaj Kacchan franc se tudta hogy neked majd tetszeni fogok.
-Azt nem írtad le miért vesztél össze Endeavour-al?
-De. "Teljesen felhúztam magam gondoltam el megyek valahova ahol lehűthetem a fejem de össze találkoztam azzal a szörnyel. Nem bírtam magammal. Nagyon beolvastam neki arról hogy mi a f@szomért veri a fiát. Ő persze nem reagált túl jól,,

-Mostmár mennem kell. Lejárt a látogatás.
Nyomott egy puszit a homlokomra.
-Holnap is jösz?
-Nem. Dolgom van.
-Rendben. Jövőhéten találkozunk a suliban.
-Mi?
-Ki engednek.
-Üdv újra a bakusquad-ban.
Csak egymásra mosolyogtunk és Kacchan elment. Vajon miért volt ilyen kedves. Általában bunkóbb volt. Vagyis hát abból ami megmaradt abból az volt. Biztos mert kórházban vagyok.