Instagram |Yoonmin|✔✔

2:6

Bejövő hívás tőle: kimtae.hyung95

                    Fogad - Elutasít

-Mondjad Tae. -szólt feszülten, hisz tudta, hosszú beszélgetés elé néznek.

-Jimin, esküszöm nem értelek. Most mi van? -a fiatalabb fiú hangja halk volt, mégis parancsoló.

-Mi legyen Taehyung?

-Miért csinálod ezt? Miért nem mondassz el nekem semmit?Mi az a kép? Kivel? Miért?  -csönd- VÁLASZOLJ MÁR AZ ISTENIT!

-Velem te ne ordítozz Kim Taehyung!-förmedt rá barátjára Jimin. - Nincs jogod ahhoz, hogy számonkérj engem.-felelte.

-Figyelj, én csak segíteni szeretnék  neked. - vett vissza hangjából a másik.

-Wooseokkal van a kép.  Randiztunk.-feleli pár perc csönd után a kérdezett.

-Hogy mivan? -Taehyung szemei elkerekedtek a hír hallatán, úgy érezte mélyen csalódott 'legjobb barátjában'

-Randiztunk. -ismételte meg magát ismét.

-De még csak nem is ismered őt Jimin! -jogos volt Taehyung felháborodása, kár, hogy nem talált érdeklődő fülekre .

Pedig mennyi bajt megelőzhettünk volna...

-És? Amíg eltereli a figyelmem addig jó.- magyarázta saját igazát az említett.

-Nem Jimin! Semmivel sem jobb! A gyerekes viselkedésetek helyett, inkább beszélnétek meg Yo...

-KI SE MOND A NEVÉT!-szakitotta félbe barátját idegesen. - Hallani sem akarok  róla.  Egyébként meg, te akarsz engem kioktatni a gyerekes viselkedésem miatt? És te meg Jeon?  Épp ugyanilyenek vagytok.

-Ne hasonlítsd magatok hozzánk! A kettő nem ugyanolyan.

-Oh elnézést, elfelejtettem, hogy a nagy Kim Taehyung mindenkitől különb.  Ugyan már, Yoongi utál én is őt, nekem meg nincs kedvem hozzá.

-Ezért kihasználsz egy vadidegenet? -vádaskodott Taehyung.

-Nem vadidegen!

-Akkor nem.-forgatta meg szemét. -De ez így akkor sem okés Jimin!

-Ki szerint?-kérdezte .

-Szerintem.

-Ugyan már Taehyung.  Fogadd el, most Wooseokkal vagyok és kész.

-De nem szereted. -értetlenkedett.

Lassan semmi sem szól már a szerelemről, kis naiv.

- És?-Jimin hangja tettetett értetlenséget árasztott.

-Mi az, hogy és? Azzal kéne lenned akit szeretsz. -bölcselkedett a másik .

-Igazán? Te is szereted Jungkookot mégsem vagy vele.  Vagy tévedek?-időt sem hagyott a másiknak a válaszadásra.- Valld be, hogy csak irigy vagy, mert nekem legalább van valakim nem, mint neked. Nem szeretem, ez igaz. De kit érdekel? Fogadd el ezt így ahogy van, úgysem tehetsz semmit, hisz a saját problémáid sem tudod megoldani.Mindig én vagyok az, aki kihúz téged minden szarból és ebből már kibaszott elegem van. Te vagy a kis tökéleteske! Világ életemben csak azt hallgattam, hogy 'jaj Tae milyen édes, mért nem vagy olyan, mint ő?' Folyton az árnyékodban kellett élnem! Kibaszott elegem van már ebből! Soha a büdös életbe nem foglalkoztál csak magaddal Taehyung, tedd azt most is és hagyj engem békén!- fújtatott Jimin, kimondott szavain egy percig sem gondolkodva.

Pedig ő maga is tudta, hogy ez mind hazugság.

A vonal végén hosszas csend, a fiatalabb emésztgette a hallott szavakat, Jimin pedig felbátorodva olyat mondott, amit talán soha sem tud semmissé tenni.

-Szégyellem, hogy ilyen legjobb barátom van. Bár meg se ismertelek volna.-idegesítően nyugodt hanggal ejtette ki a szavakat, melyek késként érték el a másikat.

-Rohadj meg Park Jimin!- tette le megtörten a telefont Taehyung.

Van ami csak felszínes kapcsolat, mondd a miénk is az volt?