A Shiratorizawa lány és fiú röplabda csapata is egy helyen töltik a nyári edzőtábort. Kora reggel volt gyülekező az iskola előtt. A két csapat egy busszal ment így (Név) már eldöntötte hogy legjobb barátja mellé ül. Ushijima és (Név) egyszerre érték oda, viszont rajtuk kívül még senki sem volt ott.
-Örülök hogy végre közös lesz az edzőtábor. – mosolygott a lány a nála jóval magasabbra. – a lányokkal már régóta akartunk egy ilyet de sose jött össze. – mondta szomorúan de utána boldogan ölelte meg barátját – De végre együtt edzhetnünk kicsit – Ushijima csak mosolyogva emelte fel és ölelte át a lányt.
-Az edzők megbeszéltek hogy a mai nap még szabad, szóval ha van kedved elmehetünk van a közelbe egy nagyon jó cukrászda. De ha ahhoz nincs kedved akkor a játék terembe is elmehetünk. – jelent meg halvány mosoly a fiú arcán majd hamar el is tűnt. Ez volt az amit (Név) nem szeretett benne annyira. Hiszen Ushijima szinte semmilyen érzelmet nem mutatott sohasem. Néha mosolygott de az is csak egy két percre volt látható, vagy kevesebb ideig. (Név) néha beszélt erről Ushijima-nak de nem nagyon volt változás így inkább hagyta. Kiskoruk óta voltak legjobb barátok így már megszokták egymás személyiségét. Ushijima elviselte hogy (Név) ölelgeti és bújik hozzá, (Név) pedig azt viselte el hogy Ushijima legtöbbször fapofával ül csöndben és csak úgy van. De az edzőtábor új esélyt adott (Név)-nek hogy ezen változtasson. Volt már egy terve hogyan érheti el hogy a fiú végre kimutassa az érzelmeit.
-(Név)!!! – kiáltott neki a távolból a lány csapat edzője. Ushijima lerakta és engedte had menjen. A lány gyorsan oda szaladt edzőjéhez és meghajolt előtte
- Jó reggelt edző – egyenesedett ki – nem kell aggódnia mindent összepakoltam és már a buszon van az összes felszerelés. Hisz tudja én vagyok a legjobb csapat kapitány a földön! - húzta ki magát büszkén - Már csak a Shiratorizawa legjobb csapata hiányzik – mosolygott kedvesen az edzőjére
-Oi mi már itt vagyunk – szólt oda Tendou nevetve és integetett a lánynak. (Név) csak drámaian megforgatta szemeit és ki öltötte nyelvét a vörös kis ördöge. Már nem kellett sokat várni és a lányok is megérkeztek. Felszállt mindkét csapat a buszra és elindultak. Volt egy kis vita hogy ki hova üljön de szerencsére hamar megoldódott ez a probléma. A lányok elől ültek a fiúk pedig hátul, Ushijima és (Név) pedig a busz közepe felé. Ő ugyanis kijelentette hogy ő bizony más mellé nem hajlandó ülni így Ushijima „fel áldozta „ magát. Persze titkon nagyon is boldog volt hogy a hiperaktív lányka mellé kell ülnie. Az út aránylag hosszú 5 órás volt. (Név) bedugta a fülhallgatóját és rá dőlt Ushijima vállára. A fiú rá pillantott a (Név)-re, majd mosolyogva figyelte ahogy a busz rázkódása álomba ringatja a lányt. Ráterítette pulcsiját nehogy megfázzon, majd ő is elaludt. Egymáshoz bújva aludták végig az utat. Persze a két csapat ezt észrevette és elég sok képet készítettek róluk. Amikor a szálláshoz érték Tendou volt az aki hátra maradt hogy felébressze a két kis álomszuszékot. Tendou tőle nem megszokott módon, hallkan és gyengéden keltette fel őket, majd gyorsan leszaladt a buszról.
-Oh bocsi Ushi - nevetett zavartan (Név) - biztos kényelmetlen volt hogy, egész úton rajtad feküdtem. Tényleg sajnálom - mielőtt a fiú bármit mondhatott volna (Név) leszállt a buszról és cuccait kezébe véve indult meg a lányok része felé. Ott hagyva Ushijima-t egyedül a buszon. Miután mindenki lepakolt és elfoglalta szobáját boldogan indultak meg a boltok és a város felé, de az edzők ezt nem engedték.
-Sajnálom gyerekek de holnap kemény napotok lesz szóval irány a tornaterem gyakorlunk kicsit. - mondta a lány csapat edzője és a tornaterem felé lökdöste a dünnyögő iskolásokat. Egyedül (Név) örült a plusz edzésnek hisz így volt esélye egy csapatban játszani Ushival. És ez így is történt. Sorsot húztak és (Név) egy, csapatba került az óriással. A barátságos meccs már javában folyt mikor is (Név) menteni próbálta a labdát, de nem figyelt eléggé így elég nagyot esett és a bokája is kiment. Megpróbált fel állni de nem sikerült neki és újra a padlóra került volna, ha két izmos kar nem kapja el. Nem látta tisztán a dolgokat, a hangokat is tompán hallotta így Ushijima karjaiba kapva vitte el a nővér szobába.
-Sajnálom kölyök - szólalt meg a nővér miután el látta lányt - de ezt a hetet kikell hagynod. Sőt talán a következőt is. - tette rá (Név) bokájára óvatosan a jeget. - megyek beszélek az edződdel ne csinálj semmi butaságot. - ezzel magára hagyta a szobában a kissé összetört lányt.
-Szia jobban vagy?? Nagyon csúnyát estél- lépett be Ushijima az ajtón és rögtön (Név) ágya szélére ült magához ölelve óvatosan őt. - Nagyon aggódtunk érted de szerencsére nincs nagy bajod ugye? - nézett szemeibe. (Név) nem szólt csak bólintott. Számára ez igen is nagy baj hisz két hetet minimum kikell hagynia és utána ki tudja mennyit még. Percekig csak ültek egymással szemben majd végül (Név) megszólalt.
-Két hét. Gyorsan el fog telni ugye? Nem akarok sokat kihagyni veletek akarok játszani. - nézett fel könnyes szemekkel a fiúra aki eléggé megijedt mikor ezt meglátta
-(Név) ez csak két hét ne sírj emiatt. - ölelte magához - örülj hogy csak két hét. Jobban kéne vigyáznod magadra! Tudod mennyire megijedtem mikor láttam az esésed?! Egy ilyen esésnél a minimum egy törött boka de te megúsztad szóval inkább örülj. Aahj azt se tudom mit csinálnék ha bajod esne. - törölte le könnyeit Ushijima - Szeretlek nem akarom hogy bajod essen (Név). - viszont ahogy ezt kimondta mind a ketten átvettek egy paradicsom színét. A fiú nem bírt megszólalni, (Név) pedig nem tudta hogy mit kéne mondania. Ushijima végül szóra nyitotta száját de a lány nem várta meg mit akar inkább csókot kezdeményezett vele. Ushijima a lány derekára csúsztatta kezeit, majd óvatosan ölébe húzta a lányt és úgy viszonozta.
-NA VÉGRE AZT HITTEM MÉG VAGY 10 ÉVIG KELLESZ ERRE VÁRNI - hallottak meg Tendou hangját majd az ajtó felé pillantottak. A két csapat és az edzők ott álltak és mosolyogva figyeltek a Shiratorizawa új szerelmes párját. - Mi már itt sem vagyunk nyugodtan folytassátok. - lökdösött ki mindenkit Tendou - Csak tudod Ushijima házasság előtt nincs gyerek szóval védekezzetek - nevetett a vörös majd ő is kisétált a szobából és becsukta az ajtót.
-Akkor ohm szóval gondolom te sem azért csókoltál vissza mert utálsz. - nézett (Név) szemeibe Ushijima és egy újabb csókra hívta a lányt.
