Lev Haiba az a fajta fiú aki mindig valami kínos helyzetbe kerül. Legyen szó iskolai rendezvényről, röplabda edzésről vagy egy egyszerű sétáról. Lev vagy neki ment valaminek vagy elesett a semmiben. És ez a helyzet csak romlott mikor (Név) átiratkozott a Nekomaba. Lev valamiért az ő közelébe még ügyetlenebb volt mint előtte. Lev már az első pillanatban beleszeretett az új lányba, de ezt sehogy se tudta vele közölni. Szerencsére a röpi csapat anyukája Yaku Morisuke a segítségére sietett.
-Lev gyere beszédem van veled - intett az alacsony fiú az óriásnak majd elindult az udvar felé. Lev követte őt, majd leültek egymással szembe az egyik padra. - Szóval szeretném ha őszintén elmondanád hogy mi miatt van ez. Biztos vagyok benne hogy tudod szóval kérlek mond el - Morisuke biztató mosollyal arcán nézett a félig orosz fiúra
-Hát mióta (Név) ide jár azóta sokkal bénább vagyok. Először nem tudtam miért de de aztán rajöttem. Viszont akárhányszor eltakartam neki mondani valami elég kínos helyzetben kötöttünk ki. És ohm hát szóval szerelmes vagyok belé amióta ide jár. - motyogta a végét majd barátjára nézett - Tudom hülyeség -nevetett zavartan.
-Nem az sőt, nagyon aranyos. Ahj el sem hiszem hogy már te is felnőttél - sóhajtott drámaian Yaku - ne aggódj én és apád segítünk neked. Gyere menjünk be és keressük meg- Mosolygott és felállt a padról. Elindult a tornaterem felé, Lev pedig akár egy jó kiskutya, követte őt. Yaku egyszerű mozdulattal kapta el barátja pólóját és az öltözőbe húzta.
-Várj szóval te és a kapitány együtt vagytok?!?! - nézett meglepetten és megölelte a kis törpét.
-Igen igen de most nem rólunk van szó. Szóval Lev meséld el a drága barátunknak hogy mi a te problémád. - ült le a szekrények elé Yaku
-Uhm igen persze hát szóval szerelmes vagyok és és bárhogy próbálom nem tudom elmondani neki mert mindig leégetem magam előtte - motyogta Lev és Kuroo szemeibe nézett. - És a lány az az (Név). - Kuroo csak csendben hallgatta amit a fehér hajú mond, majd odalépett elé.
-Ne aggódj mindent elintézek te csak legyél ma mondjuk hatkor a suli előtt - ezzel pedig Kuroo elszaladt valahova. Lev csak nézett utána, de Yaku megnyugtatta hogy a harmadik semmi hülyeséget nem akar csinálni. Az edzés után Lev hazáig rohant majd gyorsan lezuhanyozott. Hat előtt elindult az iskola felé. Nagyon izgult így útközben sokszor majdnem elesett. Amikor oda ért meglátta a lányt az iskola előtt. Nagyot nyelt és közelebb lépett lányhoz
-Uhm szia (Név) - makogta és lenézett a lányra -Lev vagyok, Lev Haiba. Szóval ohm nem tudom Kuroo mennyit mondott el, de csak azt szeretném neked mondani hogy kedvellek amióta ide jársz és szeretném ha eljönnél velem egy randira. Mármint nem muszáj érted csak ha van kedved. - magyarázta a fiú és vörös arccal figyelte a lány reakcióját. (Név) kuncogni kezdett majd lábujjhegyre állva megpuszilta a fiú ajkait.
-Örülök hogy megismerhetlek Lev Haiba. Kuroo már sokat mesélt rólad és szívesen elmennék veled egy randira csak tudod már elég késő van így inkább mondjuk holnap? Az edzésetek után? - Lev sokkos állapotban állt majd mikor már észhez tért boldogan ugrott fel.
-Igen igen tökéletes. Uhm haza kísérhetlek? Kezd sötétedni és nem akarlak így elengedni. - mosolygott rá. (Név) csak bólintott és elindultak. Egész sokat beszélgettek az út alatt. Mikor már majdnem a lány házánál jártak, Lev megbotlott és az út szélén lévő óriási pocsolyába esett magával húzva (Név)-et is. A fiú pánikolva állt fel és felsegítette a lányt is.
-Én annyira sajnálom (Név) - nézett rá vörös és szomorú arccal. A lány bele nézett a fiú szemeibe majd nevetni kezdett. Lev nem tudta mit csináljon de pár pillanat múlva ő is nevetni kezdett. - Azt hiszem ez egy jó kezdet - ölelte magához majd óvatosan megcsókolta az elázott lányt.
