Ha egyedül vagyok, hajlamos vagyok a múltamon rágódni, hogy mennyi mindent csinálhattam volna másként. Nyugtass meg, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Rosszul viselem az egyedüllétet. Amióta van kutyám azóta könnyebb. De még így is borzalmas. Sokszor sírok, pedig azt se tudom mi a franc bajom van. Egyszerűen csak a magány. Régebben ilynkor önbántalmazási gondolataim is voltak. Néha tetlegességig is ment a folyamat. Ha az ember magányos, a gondolatai sokszor táncikálhatnak vékony jégen. Ekkor olyan dolgokon kattogok amiken sose szeretnék normális helyzetben. Labilis lennék mentálisan? Lehet. De tudod mit? Szerintem valamilyan szinten mindenki labilis .
"Az első ülés üres, mert egyedül
az ember különös helyekre menekül,
ahová senki se vágyik."
Colleen Hoover: Egy nap talán
YOU ARE READING
Lesz majd jobb
RandomÁlmok. Valóság. Egy történet igaz alapokon. Az életemből. Az életedből. Ezek a külön álló történetek, melyek néhol csak 1 versben néhol pedig oldalak töbségeiben találják meg a kimerülésüket. Legyünk őszinték. Ezeket az oldalakat nem azért irom, ho...
