Lesz majd jobb

3

Felébredtem. Felébredtem egy olyan lakásban, amiben mindig volt hang. De most nem szól a TV, és nem hallani az oly ismerős kattanást. A kattanást amivel lángot varázsol az öngyujtó, s parazsat izzít a piros Marlboro végén.

Kikelve a szuszogó test mellől, utamra indultam a kietlen és idegennek ható régi otthonomba. Végighaladva a lakáson megáltam a folyosó végén az előszoba és a konyha között tanácstalanul. Nem érezni a kávé pörkölt illatát; ennek tanúbizonyságot adva nem pihent a tűzhely jobb alsó rózsályán a régi törött kis kotyogós sem. 

Hosszú pillanatok elteltével a testem mozgásnak indult, azonban a tudatom még a kis kotyogósnál a konyhában maradt. A nagy hálóba érek mely megosztva magát helyt add a kicsiny nappalinak, szép rendezett. Csend. Nem hallani a kis TV bátor duruzsolását, ahogyan Don Matteo újabb sakklépést tesz. Füst. Nincs füst. A régi barátnak számító dohány füst, most a semmibe vész. A bagaretta tárca is hontalan. A számítógép gyöszös zümmögése sem kiált az utolsó kenetért. Némaság. És én csak köröket futok az üres lakásban.

Az utcán vagyok. Csend. A nap csak most bukik fel a horizonton. Hétköznap van. Nincsenek autók. És nincsenek emberek se. Átérek az uttesten, és csak nézem a harmatos füvet. A lombok között ugráló mókust. A madarak csicseregnek. Az épület mögül előlép egy ember, száján maszk kezén kesztyű. Meglát, megrémül, majd sietve eloldalaz. Csak nézem a távolodó alakját. Hol van a tömeg? Magány. Gondolatok. Mardosák a lelkemet a felismerések.  Lassan lepkedem, arra figyelek, hogy bal után jöjjön a jobb és ez a művelet ismétlődjön. Ez le is köt, úgy kettő kerek percig. Elmegy mellettem egy ismerős hölgy az uszkárjával. Biccent, de már siet is tovább. Ezután 20 percet lézengek a fölém tornyosuló panelek között.

Belépek a liftbe, megnyomom az emeletszámot. Megkopott. Évtizedek nyomát és sebeit viseli magá az a picike gomb. Felérünk és kilépek a nyikorgós liftajtón. Néhány vakkantás kíséri utamat a bejárati ajtónkig. Beteszem a régen használt kulcsot a zárba, majd ismrős zene üti meg a fülem. Benyúlok a zsebembe és kiveszem az érintőképernyős mobilt. Nézem és gondolkodom. Majd megnyomom a fogadés gombot. A kijelzőn a kórház száma állt.