And what about us?-jikook [SZUNETEL]

third

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

shshdhReggel van.9:47. Ugh,fel kéne kelnem. Körülnéztem az új szobámban. Még furcsa,de jó lesz. Tényleg szép lett. Az egész fehér és világosbarna színű bútorkból áll,sárga kiegészítőkkel. Kikászálódtam az ágyamból és elindultam fogat mosni miközben végig az álmom járt az eszembe.Mint ahogy azt már vártam,Jeongukkal álmodtam. Semmi extra nem volt benne,de mostmár ez mindig így fog menni,hogy folyamatosan rajta fogok kattogni?Ettől már most megőrülök.
Miután megmosakodtam felvettem egy egyszerű otthoni ruhát,ami nálam áll egy szűkebb fekete melegítőnadrágból és a régi sulis lógóval ellátott rövidujjúból áll.

Lebotorkáltam a lépcsőn és leültem a konyhaasztalhoz amire anya éppen akkor rakott le egy jó nagy tányér gofrit és palacsintát. Imádom.
-Jó volt az időzítés,kisfiam-nevetett anyu.
-Neked is jó reggelt-morogtam.Utálom ha már korán reggel piszkálódik-amúgy meg ilyen kajáért megérte-kacsintottam rá,mire mind a ketten lefagytunk. Jézusom,ne! Elkaptam bazdmeg!
-Anya én is tikkelek,megfertőztél! Úristen még mindig?
-Nyugodj meg,Minnie..Hahahh..ahah... nembírom!-és szakadt a nevetéstől. Mi van? Ez abszolút nem vicces!

Miután megettem néhány gofrit mentem is fel a szobámba,ha nem jut eszembe valami.
-Anya,Kiméknek mikor kell átvinnem a sütit?
-Nem kell,menj csak készülj a holnapra,apád már átvitte átvitte.-válszolt még mindig mosolyogva.

Felmentem hát,és benéztem Cheolmin szobájába. Ült az ágyán és telózott. Legalábbis azt hittem,hogy telózott,de csak ült ott mozdulatlanul.
-Jézusom,Cheol,neked mi bajod van? Ülsz itt mintha szellemet láttál volna-mentem be óvatosan a szobájába. Lassan felém fordult és mélyen belenézett a szemembe. Sírt. Én még soha nem láttam sírni,amióta nem kisgyerek.
-Shh, Cheol nincs semmi baj.-nyugtattam meg miközben fejét nyakhajlatomba fúrta,de még így is látszott a köztünk szinte nem is létező méretkülönbség.Sokan Cheolmint gondolják az idősebbnek mikor először látnak meg minket.
-Mi-..Minnie..é-én féhéle-lek..
-Mégis mitől? Mit csináltál megint?-toltam el magamtól egy pillanatra.
-Semmit Jimin! De biztos tudják,hogy új gyerek leszek és,hogy miket csináltam,nem fognak befogadni és me-megint egyedül leszek-suttogta maga elé könnyes szemekkel.
-Kik Cheol? Miről beszélsz?-nem értettem semmit.
-Hát az új suliban. A tanárok is biztos tudnak már rólam elég sok dolgot. Hogy fognak ezek után viselkedni velem? Mindenki ismét utáni fog!
Az öcsém még Busanban is sokszor mondta nekem,hogy ő már nem tehet semmiről,hogy belerángatták őt ebbe az egészbe,de persze akkor nem gondoltam volna,hogy igazat mond. Amikor együtt aludtunk a szobájában,álmában is azt kiabálta,hogy fél és hogy valaki mentse meg mert egyedül van. Röhögtem egy jót rajta,hogy milyen filmet nézett ez már megint.
-Nyugodj meg,nem lesz semmi gond. Lehet,hogy nem is tudnak semmiről a tanárok,csak,hogy megy egy új gyerek a sulijukba. Hidd el nekem. Most először is menj,mosd meg az arcod,aztán pakold össze a holnapi sulis cuccaid és válaszd ki a ruhád,majd szólj és segítek.-adtam egy puszit a homlokára,miközben ő folyamatosan csak bólogatott. Felállatam és kimentem a szobából.
Őszintén sajnálom szegényt,nagyon nem lennék a helyében.

Beraktam minden sulis cuccomat ami holnapra kellhet,mondjuk nem sok minden,de akkor is utálok úgy menni valahova hogyha nincs rendben mindenem. Fáradtan elfeküdtem az ágyamon és megrohamoztak a gondolotaim.
Őszintén megvallva nagyon izgulok.Új suli.Új tanárok. Új barátok. Új szerelmek. Várj mi? Nem kell nekem szerelem. Még fiatal vagyok,nem akarom elbaszni az életem ilyen gyorsan.
Aztán beugrott Jeongguk mosolygós,aranyos nyuszi feje. Kikészít érzelmileg,egyszer láttam és máris teljesen elcsavarta a fejem. Soha a büdös életben nem lesz semmi köztünk. Vajon melyik suliba járhat? Szöulban vagyunk,itt egy csomó suli van,de Jeongguk biztos idősebb nálam,látszik rajta. Talán már nem is gimis.

Vacsi után anya elküldött minket zuhanyozni,azzal az indokkal,hogy "ő biztos nem fog minket ötször felkelteni reggel",úgyhogy mentem is a fürdőbe,miután elvégeztem az esti dolgaim,beugrottam a pihe-puha ágyamba.Tetszik az új szobám.

Már 10 óra körül volt,úgy dönöttem ideje lenne leraknom a telóm. Már szinte aludtam,mikor eszembe jutott,hogy nem választottam ki a ruhám holnapra. De már szerintem fel sem fogtam a gondolatom értelmét,mivel már aludtam a jól ismert gyomorgörccsel a hasamban.

Naa,hat itt vagyok.❤️🥱 Bocsanatot kérek a keves reszert,de igyekezni fogok tobbet posztolni.🥺✨❤️
Amúgy olvassa ezt egyáltalán valaki?
Ja, meg egy kérdés. Jungoo idősebb legyen Jiminnél?^^