And what about us?-jikook [SZUNETEL]

second

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

ijjj Miután ideértünk az új házhoz, Cheolmin rögtön felrohant megnézni belülről,apa a kertet rohamozta meg,anya és én pedig csak álltunk kint az utcán és csodáltuk. Mert rohadt nagy volt. És rohadt szép.Nem is értem erre hogy volt pénzünk.
-Anya?
-Igen,Minnie?
-Ezt..? Ezt..hogyan? Mármint hogy volt erre pénzünk?
-Tudod,amire kell arra mindig van pénz-kacsintott rám majd ő is bement a házba.
Éppen én is mentem volna be,mikor a mellettünk levő ház ajtaja nyílt és..és BUMM. Megláttam Őt. Kócos fekete haj,széles vállak,izmos combok,amiket bár egy szürke melegítőnadrág fedett,biztos voltam benne,hogy azok,koromfekete,hatalmas szemek,az a tökéletes száj. Auch. Megremegett a térdem. De rendesen, még szerencse,hogy ott volt a kocsink,így meg tudtam támaszkodni rajta. Kinézett az utcára,aztán megakadt a tekintete rajtam.De persze nem úgy ahogy én azt akartam,hogy is gondolhattam volna,full hetero a srác én meg hát,igazából még én sem igazán tudom,tavalyelőtt jöttem rá,hogy más vagyok.Már jó rég nem vonzanak a lányok.Jó,na.Oviba volt az egyetlen és utolsó csajom. Ez van. Épphogy észrevett és már ment is be a vissza a házba. Huh,ez durva volt. Miután én is bementem és Cheollal kiválasztottuk,hogy kié melyik szoba legyen,futottunk le segíteni pakolni,mivel meghozták a bútorainkat. Miután amit lehetett elpakoltuk,fáradtan huppantunk le a lenti kanapéra,mire anya(aki amíg mi rakodtunk,kókuszos sütit sütött,a kedvencem,) szólt,hogy menjünk ki a konyhába.
-Fiúk figyeljetek,nekem mindegy hogy ki,döntsétek el ti,de valaki vigye át ezt a doboz kókuszos sütit Jeonéknak. Kiméknek holnap viszitek mert nincs kedvem még egy adagot sütni-mondta szórakozottan.
-Na jó,szerintem ezen nem kell sokat filózni,az száz,hogy én nem megyek sehova,vigye át Minnie-mondta természetesen Cheolmin.
-Arrghh,előre éreztem hogy ez lesz-mondtam-de kik azok a Jeonék és Kimék?
-Jeonék jobbról Kimék pedig balról a szomszédaink.Na de mész?-sürgetett anyu.
-Persze,persze megyek már. Akkor Jeonéknak?
-Igen,ha behívnak nyugodtan menj.
Kiléptem az utcára a nyári melegbe,és indultam tőlünk jobb? vagy bal volt a Jeon-ház? Nem,jobbra. Lenyűgöző a logikád,Jimin,gratulálok. Már ott álltam a kapujuk előtt mikor hitetlenül felkiáltottam:
-Hogy az a retkes,ahh ilyen nincs!
Igen,khm rájöttem,hogy innen jött ki a rohadt helyes gyerek ma. Nyugi Jimin,lehet csak rokon és már réges rég elment.
Megynyomtam a csengőt és alig két perc múlva egy körülbelül apával egyidős férfi lépett ki a házból,aki nem mellesleg pontosan ugyan úgy festett mint a rohadt helyes srác délutánról csak idősebben.Ezt csesztem,csak ne hívjatok be,kérlek.
-Üdvözlöm uram, Park Jimin vagyok,most költöztünk ide,csak anyukám átküldött,hogy hozzám át ezt a doboz süteményt-kiáltottam be neki
-Szervusz,gyere csak nyugodtan be-invitált be kedvesen.
Nagyot sóhajtva,lenyomtam a kapu kilincset,majd a bejárati ajtóhoz érve bizonyára Mr Jeon maga elé engedett. A ház belülről ugyanolyan volt mint a miénk csak már ugye teljesen be volt rendezve. Huha,pénzük az biztos van.
-Gyere csak beljebb,Jeon Junghoon vagyok-nyújtotta a kezét felém mosolyogva
-Park Jimin-ráztam meg szintén mosolyogva
a felém nyújtott kezet.
Beljebb mentünk a konyhába ahol minden bizonnyal a felesége főzött valamit,gyönyörű nő volt,hosszú fekete haja volt,és a korához képest brutáljó alakja.
-Sunmi,drágám,ő itt a szomszéd kisfiú-mondta a feleségének.
-Hoonie,azért ő már nagyon nem kisfiú-nevetett fel a nő-Jeon Sunmi,szia-köszöntött mosolyogva.
-Jó estét,Park Jimin vagyok,bocsánat,hogy így magukra törtem,édesanyám sütött kókuszos süteményt és mondta,hogy hozzak át maguknak,de már megyek is,igazán nem szeretném önöket zavarni-tettem le a dobozt az asztalra és már hátráltam is az ajtó fele,mert igazán nem akartam zavarni.
-Jaj,dehogyis,
ne hülyéskedj,ülj csak le!-szólt Mr Jeon.
-Kávés vagy teás vagy? Melyiket csináljam? Vagy kérsz esetleg narancslevet?-kínált rögtön  Mrs Jeon.
-Akkor egy teát,köszönöm,nem vagyok igazán kávés-adtam be a derekam.Ha valami kókuszos vagy tea akkor jöhet ezerrel.
-Jó választás-mosolygott rám és már készítette is-Drágám,menj szólj Jungkooknak,hogy jöjjön le.Te is kérsz kávét?
-Igen,és már megyek is-nevetett a férje.
Nem tudom,hogy csak előttem e,de annyira szerethetik egymást. Csak pár perce vagyok itt,és máris boldogabb vagyok,hogy látom milyenek egymáshoz.
-Mi az anya? Miért kell lejönnöm?-jött az emeletről a hang.
-Kookie,gyere csak le,vendégünk van
-Ahj,jó megyek-dübörgött le a fa lépcsőkön.
Éreztem,biztosra tudtam,hogy ő lesz az,de azért még reménykedtem,hogy mégsem.
Leért a lépcsőn és rámnézett. Rögtön megismert,láttam rajta.
-Kicsim,ő itt Jimin,ő és a családja az új szomszédaink.
Felém nézett ismét,mintha nem is akarna köszönni de aztán flegmán odamorgott valami ilyesmit.
-Szevasz,Jeon Jeongguk.
-Ömm,Pa-Park Jimin vagyok-jézusom,de béna vagyok.Ez aztán a bemutatkozás.
Erre csak bólintott egyet és már ment is vissza volna a szobájába,ha az anyukája nem állítja meg.
-Jeongguk,most meg hova mész?
-De hát,anya,már bemutatkoztam!
-Maradj csak szépen itt lent velünk és Jiminnel!
Aztán valami fújtató hangot hallatva ledobta magát a székre egyenesen velem szembe. Ennél cikibb helyzetbe nem is kerülhettem volna.
-Sunmi? Nem kóstoljuk meg Jimin anyukájának a sütijét?-kérdezte zavartan Mr Jeon.
-Hjaj Hoonie,éhes vagy? De,persze nyissuk fel!-nevetett fel Mrs Jeon.
Addig nekem vígan volt időm megnézni magamnak ezt a Guk gyereket.Gyereket? Ez egy félisten! Az izmos teste,a bő felsőn látszik a mellizma,basszus! Biztos vagyok benne,hogy az összes kockája látszik. A férfias teste ellenére egész kisfiús arca van,azokban az éjfekete szemeiben amiket már délután is láthattam,el lehetne veszni,cseresznyevörös,szinte tökéletesnek tűnő ajkait órákig lehetne csodálni. Annak ellenére,hogy babaarca van olyan az arcéle,hogy kenyeret lehetne szelni rajta. Miután kellőképpen megnéztem teste minden porcikáját,amit az asztal engedett visszatértem arca elemezgetéséhez amikor is összeakadt a tekintetünk.
-Khm...-elkezdtem krákogni,mivel úgy döntöttem ideje mennem-khm..szerintem én indulok is.
-Várj már Jimin fiam,nehogy elmenj,még a teád!-szólt Mr