Imádom ahogy utálsz /ChaeLisa ff./

~9. rész~

Rosé szemszöge:

Csak ezt ne, nagyon nem jó, nem akartam hogy bárki is meg lássa hogy én Lisával csókolózok. Főleg azt nem hogy Jennie.

Rosé te meg mi a fenét csinálsz? Lisa,fogadjuk hogy te kényszerítetted!- Mondta Jennie idegesen.

Hátra kaptam a fejem hogy meg nézzem Lisa reakcióját, de be volt dugva a füle és úgy ült mint amikor be jöttem a terembe. Különös egy lány. Különösen csábító.

Rosé te normális vagy?
Jisoo kint sír a folyosón, ez egy hárpia, csak szórakozik veled.

Őszintén kicsit el gondolkoztam ezen a mondaton,de akárhányszor rá néztem Lisára ugyan olyan csodálatosan nézett ki.

Figyelj Jennie én nem akartam hogy ezt te meg lásd, se azt hogy meg tudd, tudom el kellet volna mondanom,de tudtam ha te ezt meg tudod annak nem lett volna jó vége. Sajnálom!- Mondtam lehajtott fejjel.

Jennie csak nézett elég ideges fejjel de pár másodperc elteltével mély levegőt vett és átkarolt. Lisa erre már fel figyelt de a fülhallgatót még mindig nem vette ki csak engem nézett. Jennie rá nézett Lisára elég dühösen, Lisa viszonozta ezt a nézést.

Rosé menjünk!-Még fogta a karom és el kezdett húzni

Nah Jennie ez fáj, mit csinálsz?

El viszlek innen ha kell fájdalmas módszereket használok, de nem fogom hagyni hogy Lisa játszon veled.
Jennie, Jennie, Jennie. -Lisa le ugrott az asztalról és el indult felénk.

Ugye tudod hogy én mindent meg kapok? Amit csak akarok, szóval ne is próbaljaz utamba állni. Ne menj túl közel a tűzhöz, mert megégeted magad.-Egy ideig csak nézték egymást Jennievel. Féltem hogy egymásnak fognak ugrani de nem, Lisa felém fordult és nyomott egy csókot az arcomra majd megfordult és ki sétált.
Jennievel fel se tudtuk fogni hogy mi történt, csak néztük ahogy Lisa elhagyja a termet.

Rosé!!! Miért nem lökted el magadtól?

Nem tudom.- De legbelül tudtam hogy nagyon szerelmes vagyok belé, és azért nem löktem el magamtól, de nem akartam Jenniet még jobban felhúzni.

Jennie menjünk haza...

Wow...Végre valami jó ötleted is van.
De előtte meg nézzük hogy vagy Jisoo.-Mondta Jennie.

Ki értünk a folyosóra, és még mindig ott sírt. Szörnyű látvány volt. Jennie oda rohant hozzá.

Jisoo jól vagy?-Kérdezte aggódóan Jennie.Jisoo rá nézett könnyes szemekkel és átkarolta.

Összetörte a szívem... Végig csak ki használt!- Ordibálta Jisoo zokogva.

Jennie szorosan átkarolta. Így voltak egy ideig aztán én is oda mentem, mindketten fel álltak Jennie még le törölte azt a pár könnycseppet Jisoo arcáról. Mondta neki hogy menjen haza és pihenjen. Így is tett Jisoo. Meg köszönte a kedvességét és haza indult.
Pár perc után mi is el indultunk.

Haza felé
Nem szóltunk egymáshoz már vagy 10 perce. Talán újra bocsánatot kéne kérnem Jennietől.

Figyelj Jennie, én...- Mondtam volna, de Jennie közbe vágott

Nem kell a bocsánat kérésen törnöd a fejed. -Mosolygott Jennie majd meg simogatta a fejem.
Főzök valami finomat ha hazaérünk, rendben?-Kérdezte mosolyogva

Jennie te túl kedves vagy hozzám...-Karoltam át oldalról

Ilyen egy jó nővér nem?

De, pontosan ilyen.