Veled Egy Világ Ellen

Soha!

Vanda egyik délután elment pár haverjával a városba. Ezek igazából mindig nagyon megráznak hisz nem tudok mást tenni mint a telefonom szorongatva várni hogy írjon és magamban őrlődni. Kínkeservesen eltelt bő másfél óra. Közben végig üzenetekkel bombáztam hisz úgy gondoltam ha valami fáj azt megosztjuk a szerelmünkkkel. De nem kellett volna. Vanda nagyon mélyre süllyedt és elkönyvelte hogy nekem rossz velem és hogy szakitsunk...ez az a dolog amitől rettegek. Nem akarok nélküled lenni. Nekem nem lenne jobb nélküle. Miért akarja elvenni az érzéseim? A boldogságom ami csakis belőle fakadt? Talán már régóta ezt tervezte és itt van rá az alkalom? Hisz fordult már meg a fejében H külön jobb lenne. De miért lenne jobb? Annyi minden történt. Hogy tudna nélkülem élni? Vagy csak én szeretem ennyire H életfeltétel számomra? Bennem van a hiba? Nagy nehezen meggyőztem hogy jobb nekünk együtt mert szerintem így van. De vajon ő is így akarja? Nem csak miattam nem szakít? Neki jó így? Vagy már más tetszik neki? A lelkemből hiányzik egy darab. Eltűnt. Azt hittem ilyen sosem lesz. De mint minden seb ez is be fog gyógyulni. Idővel...most még nagy és friss ezért ilyen nehéz. Majd elmúlik. A szeretetével begyogyitja. Tudom hogy segíteni fog rajtam mert szeret. Enyhén sokkos állapotban remegve kapkodom a levegőt sírva és próbálom feldolgozni. Miért akart elhagyni? Miért miért miért miért? Valami rosszat tettem? Mond el ha így van könyörgöm. Mond el ha valami nem jó és megoldjuk. Hányingerem van és rosszul vagyok. Alig látok a konnyeimtől. Vele akarok lenni. Most is. Bárcsak veled lehetnék. Minden vágyam ez H veled lehessek. Vagy te itt legyél Tokajban vagy én Miskolcon csak együtt. Könyörgöm... Lángba ég az egész testem hányok de csak egyetlen gyógyszer van erre. Te. Amit sajnos nem kaphatok meg mert...na igen. Erre nem találok sose választ. Miért kell külön lennünk? Kezemet lábamat adnám azért csak H vele lehessek a napja része legyek de ez mind csak egy szép álom ami sohasem fog teljesülni és maradok nyűgnek neki aki lehúzza újra és újra a szomorúságba mert én tudok kimászni. Pedig neki menne de én megakadolyozom ebben. Ezzel is.  Mint mindennel ami arról szól hogy hangot adott át érzéseimnek

Szerelmem