Téged Szeretlek! (VKook;TaeKook ff.)

2. Mi van velem?

Taehyung :

Zihálva keltem fel fura álmomból. Csak azok a kérdések jártak a fejembem, hogy: Valyon miért hatott rám így az a szó? Valyon miért Jungkookal álmodtam? Miért akart megcsókolni? Miért mondta azt, hogy szeret?!
Sok kérdés de kevés válasz. Ránéztem a békésen szunyókáló Kook-ra. Ahogy a haja kócosan lóg bele a szemébe. Ajkai között egy kis rés, amin kilátszódnak a nyuszi fogai. Olyan édes. V...várjunk....én azt mondtam rá, hogy édes?! Ahhj...Taehyung csak barátok vagytok...Legjobb barátok. De akkor miért mondta azt álmomba, hogy szeret?
Biztos csak baráti szeretetre gondolt. De most nem is ezzel kéne foglalkoznom.
Ránézek a telefonomra ami azt mutatja, hogy fél kilenc lesz egy perc múlva. Általában a srácok 9 órakkor szoktak kelni, kivéve Yoongit. Hát igen...ő inkább 10-kor szokott kikelni az ágyból. Szerintem Jin már lent van. Ő szokott először felkelni, mert ő készíti el nekünk a kaját. Kikelek az ágyamból, hogy hagyjam ezt az édes kis nyuszit aludni. Na jó Tae...ezt most fejezd be. Halkan megyek le, nehogy valamelyik hétalvót felkeltsem. Amint beértem a konyhába, megláttam Jint aki a sütőnél állt, hogy reggelit készítsen a csapatnak.
-Reggelt. -köszöntem neki nem hozzám illően, amit Jin is észre vett.
- Jó reggelt. Mi a baj Tae? -most akkor jöhet a szokásos "terelés".
- Mi jót csinálsz reggelire? -kérdeztem vigyorral az arcomon, hogy tereljem a témát.
- Taehyung! -nem sikerült. A mosoly elúszott az arcomról, és egy bocsánatkérő fejet vágtam.
- Ne próbálj kibújni a kérdés alól. Látom,hogy van veled valami. Tudod, hogy elmondhatsz nekem bármit. Hisz segítek, és nem beszélek erről semmit senkinek. Bennem megbízhatsz. -jó mondjuk igaza van. Még is mit veszitek azzal, ha elmondom az igazat? Legalább kitudom beszélni valakivel.
- Furcsát álmodtam. Jungkook azt mondta nekem könnyes szemmel, hogy szeret. Aztán...felém hajolt. És mielőtt megcsókolt volna, felébredtem. -mondtam el neki gyorsan - Aztán mikor ránéztem az alvó Kookie-ra, azt mondtam rá, hogy édes. De nem tudom miért.
- Hmmm...ez tényleg furcsa. -értett velem egyet. Próbált elrejteni egy mosolyt az arcáról,de nem sikerül. Mit titkolsz elölem Hyung?
- Min mosolyogsz?
- Én?Semmin. - mondta most már mosollyal az arcán. Gondolom azt hiszi,hogy nem látom az arcát,mert háttal áll nekem. Átlátok rajtad. Tudom, hogy titkolsz valamit, de majd rá jövök, hogy mit.
- Oké. Segíthetek valamiben?
- Igen. Keltsd fel a többieket.Palacsinta a reggeli. -ránéztem az órára és látom, hogy már 9 óra. Ilyen gyorsan elment az idő? Na mindegy.
- Igen is kapitány! -intettem neki és fel mentem a lépcsőn, miközben azon gondolkodtam kit keltsek fel először. Ha Hobie-val kezdem akkor gyorsabban kel fel mindenki. Így lesz a legjobb. Belépek Hyung-om szobájába, oda megyek az ágyához, és elkezdem pöckölni homlokát.
- Palacsinta van reggelire. -erre a mondatra rögtön kinyitja csipás szemeit.
- Tessék?
- Mondom palacsinta van reggelire. - kiugrik az ágyból és elkezd futni a konyha felé orditva.
- PALACSINTAAAAAA!!! PALACSINTAAAA!!! -egyböl gondoltam. Vigyorogva mentem át a szobámba és látom, hogy Kook nyitogatja a szemhéjait.
- Jó reggelt Kookie.
- Reggelt. -mondta álmosan, miközben beletúrt hajába, mire az csak kócosabb lett. Istenem, de cukiii!!! Fékezd magad Tae! Nem rondhatom el a barátságunkkal azzal, hogy lehet érzek iránta valamit. De pont ez a baj. Nem tudom mit érzek iránta szóval ki kell derítenem. De nem szólhatok erről senkinek, mert ha eljut Kook fülébe akkor nem biztos, hogy szivesen látna.

-Tae? Minden rendben? -rázott meg a vállamnál fogva. Feleszméltem gondolataimból. Belenéztem gyönyörű barna szemeibe, és ekkor kapcsolt az agyam. A puha kezei a vállamon, és egymás szemébe nézünk. Kipirosodott fejjel léptem hátra, és hajtottam le a fejem.
- Igen. Minden rendben, de most menj le és egyél. Gondolom a többiek is lent vannak már.
- Te nem jössz? -kérdezte értetlenkedve.
- De megyek már is csak még... - gyorsan találj ki valamit Taehyung!
- Meg kell ágyaznom. - hát ez remek. Ennél jobbat ki nem tudtam volna találni.
- Oké. - miután Jungkook kiment mély levegőt vettem, hogy megnyugodjak. De miért hozott ez ennyire zavarba?

Ránéztem az ágyamra ami ugy nézett ki mint, ha bomba robbant volna. Tekintetem Kookie ágyára tévedt. Ahogy elnézem, ő se ágyazott be magának. Miután megcsináltam Kookie és az én ágyam, megindultam a lépcső felé.

Jungkook szemszöge:

Mikor lementem a konyhába láttam hogy mindenki már lent van, kivéve Yoongit.
- Jó reggelt. -köszöntem a srácoknak akik nyálcsorgatva nézték, ahogy Jin eléjük teszi a nutellás palacsintát.
- Jó reggelt Kookie. Gyere enni. -leültem az asztalhoz, és Jin elém tette a reggelit. Követtem a többiek példáját, én is elkezdtem enni. Már pont elfogyasztottam, mikor Tae jön le a lépcsőn, egyenesen a konyhába.
- Reggelt. - köszönt mindenkinek, de csak pár hümmögő választ kapott, ugyan is mindenki csak tömte magát a finom reggelivel. Tae leült mellém, én végig csak őt néztem, amit észre is vett, mert rám nézett és küldött felém egy sexy mosolyt. Én rögtön elfordítottam fülig pirult fejemet. Hogy mennyire zavarba tud hozni engem! Próbálom nyugtatni hevesen dobogó szívem, de Tae megszólal.
- Kook. Ugye tudod, hogy ma nekünk kell mennünk fotózásra? - tényleg. Ki is ment a fejemből a fotozás. Igy csak még közelebb fogok kerülni Taehyung-hoz ami nem jó, mert már a közelségében elpirulok. Nem szabadna kiderülnie ,hogy többet érzek iránta mint szimpla barát. Félek neki bevallani, hogy mit érzek. Mert mi van, ha ő nem szeret viszont? Mi van, ha visszautasít? Ha ő ezt nem akarja?

De mi van, ha ő is érez irántam valamit?