Taehyung:
Mindenki értetlenül ül a nappaliba, mivel csak fogtam magam, és mindenkit lerángattam.
- Tae elmondanád, hogy végre miért kellett lejönnünk olyan sürgősen? -fogta fejét Nam.- Mindenkinek elkell köszönnie Yeontól, és Jisootól.
- Miért?! -kérdezte minenki egyszerre.
- Okosak ma megyünk haza! -mondja Yeon enyhe idegességgel. Minenki szomorú és a dühös egyben. De én csak moslyogtam mint egy jóllakott óvodás.
- Ti is emlékeztek arra, hogy Yeon mit ígért nekünk mikor megjöttek? - néztem az említettre sunyi mosollyal, aki csak összehúzva magát ült a fotelban. Mindenki azonnal sunyi mosollyal nézett a két lányra, az egyik azt se tudja mi van, a másik meg reménykedve ül a helyén. Ohh Yeonkám tudod, hogy szeretünk.
- Ti is arragondoltok amire én? - kérdezte Chim sunyi mosollyal, és összeszükitett szemmel.
- Valaki elmondja mi van? Mert tökre nem tudom, hogy mi a francról beszéltek. -szólalt fel Jisoo, aki eddig csendben figyelt.
- Hát Jisoo az van, hogy rohadtul maradtok még. - állt fel a helyéről Yoongi.
- Nem ebben egyeztünk meg! - mondta idegesen Yeon.
- Ha jól emlékszem akkor azt mondtad, hogy ha betartjuk a szabályokat akkor megteszel bármit. - mondta Nyuszim a mindent elsöprő választ. Na erre varjál gombot húgom!
- Nem tudok maradni. - Szólalt meg Jisoo lehajtott fejjel. Mindenki azonnal csendben maradt, és nővéremre néztünk.
- Miért nem tudsz? -kérdeztem szomorúan.
- Elkell mennem Németországba. Mert ugye alap nyelvet amit tanultam az német. És egy hétig kint leszek.
- Semmi baj aranyom! Majd akkor azzal bepótoljátok, hogy eljöttök a koncertünkre. Akkor biztos, hogy már itthon leszel. - mondta aranyosan Jin.
- Köszi anyuci. -válaszolt kuncogva.
Eltelt pár hónap mióta, elmentek. Már a koncert is megvolt, amire eljöttek, hisz megígértettük velük. Épp most értünk haza, a táncprobárol.
-Nyuszim kérlek most fáradt vagyok, és most fürödtem. -szólok rá mikor elkezdi a nyakamat csókolgatni.- De akkor holnap bepótoljuk. - lekapcsolja a lámpát, majd normálisan befekszik mellém. Egy hosszú csók után álomra hajtottuk fejünket.
Arra kelek, hogy valaki rám, vagyis inkább ránk ugrik. Csak morogtunk egyet szerelmemmel, és próbáltuk álmaink zaklatóját lelökni magunkról.
- Nyaa~. Keljetek már fel!- Hobie mi lenne, ha békén hagynád őket? - hallom meg Chim hangját.
- Ez jár azoknak akik elveszik a legjobb szobát az egész dormban!- mondta tégla mosollyal az arcán. De az azonnal eltűnt, mikor Jin lép be a szobába mérges fejjel.
- Akarom mondani, további szép reggelt. - intett egyet, majd azonnal elhagyta a szobát, a többiekkel együtt. Mi csak nevetni tudtunk a helyzeten.
- Remélem sokáig így fog maradni. - bújtam oda Kook- hoz.
- Mi? -kérdezte érthetetlenül, mire átkarolta a derekam, így közelebb húzva magához.
- Hát a szerelmünk. Nagyon szeretlek Kookie. -adtam neki egy lágy csókot, de ő nem engedett el, hanem elmélyítette.
- Én is nagyon szeretlek Tae. - mondta miután elváltunk egymástól.
- Nem engedlek el. - majd egymás karjaiban aludtunk el.
~Vége~
VOUS LISEZ
Téged Szeretlek! (VKook;TaeKook ff.)
FanfictionSziasztok! Ezt a könyvet biztos láttátok már valahol. Ez nem véletlen!A barátnőmmel való közös oldalról át tettem a sajátomra, KÖZÖS beleegyezéssel! Ez egy régi könyvem,ami életemben az első, így nem biztos, hogy olyan izgalmas lesz számotokra. ☁️...