Szeretlek... De te nem szeretsz...(Bakugou x OC)

3.fejezet

Amint a hálózsákos fazon elcsitított minket mindenki leült a helyére. Valahogy ismerős nekem ez a férfi.

-Aizawa Shouta vagyok, én leszek az osztályfőnökötök

Oh, már tudom, hogy honnan ismerős. Hiszen ez Easerhead!!

-Szeretném, ha mindenki bemutatkozna, és elmondaná a képességét.-mondta úgy, mint aki unja

Amint hozzám értünk feszülten felálltam és kísétáltam a táblához.

-Nora Hatake vagyok! Démoni erővel és telekidézissel rendelkezem. 7 éves koromban döntöttem el, hogy hős leszek...-ennél megcsuklott a hangom... Nem szeretek erről részletesen beszélni. Még Karmáék se tudnak rólam mindent.

-És mégis miért szeretnél hős lenni?-állt fel a szemüveges magasfiú

-N-nem szeretnék róla beszélni... Családi ügy...

-Jól van jól van, ülj le.

Óra végén Aizawa-sensei mondta, hogy maradjunk ott suli után. Ekkor még nem tudtam mi történt...
Röviden ezen a napon megismerkedtem az osztálytársaimmal. Nagyon szimpatikus lány Jirou, vele eléggé összhangban vagyok. De a többiek is kedvesen. A szőkehajú fiút nem igazán bírom, de azért jól lesik rajta levezetnem a feszültségem.

-Na vajon mit akarnak mondani, hogy itt kellett maradnunk...-sóhajtott fel mellettem Yaoyorozu.

Csend lett. Előlépett egy egér(?).

-Üdvözlök minden új és régi tanulót...
Egy eléggé rossz hírt kell közölnöm önökkel.

Vajon, mégis mi történhetett?
Valaki nincs itt... Elkezdtem körbe nézni... Nem találtam... Karmának itt kell lennie... Hol van?

-Ma megtámadták óraközben a gonosztevők, a 3A osztályt...

TESSÉK?? De hisz... Karma odajár!!!

-Felszeretném olvasni azoknak a tanulóknak a nevét, akik megsebesültek, és ha véletlenül itt köztetek van hozzájuk tartozó akkor kérem őket, hogy a tájékoztató befejezésével jöjjenek velem...
Szerencsére meghalni nem halt meg senki... Viszont.. Van egy tanulónk, megsérült.. Karma Temanari...

Teljesen lefagytam. Összeestem..

-Nora!!!-ordította el magát Kirishima. - Mi a baj??- állított fel.

-Karma a-a...-elkezdtek potyogni a könnyeim...

-Ki Karma neked??

-Testvérem....

A többiek rémülten néztek rám... Majd valaki odajött. Akiből ezt nem néztem volna ki. Ő. Igen ő. Bakugou Katsuki.
Amikor felnéztem, piros pírral az arcán nyújtotta a kezét.

-Köszi... -szipogtam

-Ch...

-Van az itt említett tanulóknak hozzátartozójuk itt? Az kérem nyújtsa fel a kezét!

Magasra emeltem a kezem.. Elsem hiszem, hogy Karmának bajaesett.

-Renden akkor ti gyertek velem, majd miután befejeztem. A másik fontos dolog, hogy nem szeretnénk, ha a többi tanulónkat megtámadják, ezért az eddig elhanyagolt kollégiumonkat kötelezővé tesszük számotokra. Sajnos nincs választási lehetőségetek, túl veszélyes számotokra... Holnapra költözök be. Most pedig akik jelentkeztek jöjjenek velünk.

Kollégium? Hát nem tudom, hogy jó ötlet e...