𝕿𝖗𝖊𝖆𝖘𝖚𝖗𝖊 [ATEEZ fanfiction]

𝟙.𝕗𝕖𝕛𝕖𝕫𝕖𝕥

-Gyere már Eunbi, lekéssük a gépet!- kapkodott anyám össze-vissza miközben a repülőnk felé rohantunk. Igen, már a reptéren vagyunk és kicsit késve de már fel is szálltunk a repülőre. 3 sor ülés van az ablak melletti oldalon így a szüleimmel kényelmesen elfértünk egymás mellett. Én az ablak mellé foglaltam helyet, hiszen mindig is vágyam volt a repülőről kémlelni a tájat. Az út kb. 10 óra lesz úgyhogy bekapcsoltam a laptopon és elkezdtem nézni egy koreai filmet. Az út nagy részét átaludtam úgyhogy sokmindenre nem emlékszem. Anya keltett, hogy kapcsoljam be az övem, hiszen pillanatok múlva landolunk Incheon-ban. A gép minden gond nélkül földet ért és minden zökkenőmentesen ment. Miután a bőröndöket is magunkhoz vettük és megbizonyosodtunk róla, hogy minden csomagunk megvan, elindultunk a taxi felé ami a házunkhoz visz. Anyáék még azelőtt vettek egy házat, mielőtt idejöttünk volna, hogy legyen hol laknunk. Szöul belvárosához közel sikerült találni egy aranyos házat, úgyhogy jobb nem is lehetne. A taxiban már annyira izgatott voltam, hogy szinte a fenekemen sem bírtam megülni, folyamatosan helyezkedtem és bámultam ki az ablakon mint valami őrült. Egy kis idő után a kocsi leparkolt egy aranyos, koreai stílusú, családi ház előtt.
-Nahát! Ez valami fantasztikus!- ámultam amikor kiszálltam a kocsiból és körbe néztem. Egy aranyos kis utcácskában voltunk, teljesen mint a koreai filmekben. A taxiból kipakoltuk a cuccokat ami miután apa fizetett, el is hajtott.
-Na, akkor tetszik?-ölelt meg apa.
-Igeeen, nagyon nagyon.- vontam őket egy nagy családi ölelésbe. Ezután bementünk a házba, körbenéztünk és elfoglaltam a szobámat. Nagyon tágas volt, a bútorok is teljesen az én izlésemet tükrözték aminek nagyon örültem. A nap további része azzal ment el, hogy kipakoltunk és berendezkedtünk. Anya este csinált kimchis rament amit jóízűen megettünk, ezután én elmentem letussolni és lefeküdtem aludni mivel holnapra programokat terveztem magamnak.

Reggel frissen és üdén pattantam ki az ágyból. Nagyon sokáig aludtam, mire kész lettem a reggeli teendőimmel már délután 1-et ütött az óra. A szüleimtől elköszöntem, felkaptam a cipőm és már indultam is. Tegnap megnéztem a közlekedést, hogy mivel hova tudok eljutni, így ezzel ma már nem kellett bajlódni. Az első uticélom a Han folyó partja volt, mindig is szerettem volna ide eljönni tavasszal. Ilyenkor a legszebb a táj számomra. Órákat eltöltöttem a parton való nézelődéssel, sétálgatással és fotózgatással. Éppen a folyó melletti parkról készítettem egy képet amikor megláttam egy idős nénit aki egy aranyos kiskutyát sétáltatott.
-Jónapot! Megsimogathatom?-köszöntem kedvesen a hölgynek és feltettem a kérdésem.
-Jónapot kishölgy! Csak nyugodtan.-kacagott a néni.
-Szia csöppség! Hogy te milyen aranyos vagy!- babusgattam a kis pomerániai kutyust.
-A neve Yong, 6 hónapos a kis rosszaság.-mosolygott a néni aki idő közben helyet foglalt a melletünk lévő padon. Én is mellé ültem és elkezdtünk beszélgetni mindenféléről. Azt mondta, hogyha társaságra van szükségem vagy csak játszani szeretnék Yong-al akkor jöjjek ide mert sokat sétálnak erre felé. Nagyon kedves néni, örülök, hogy az emberek ilyen barátságosak itt. A beszélgetés után elköszöntem Minhee ajumma-tól és útnak indultam a második, mai utolsó uticélomhoz ami nem más, mint a KQ Entertainment épülete. Mint korábban említettem, nagyon szeretem az Ateez-t és szerettem volna ellátogatni a kiadóhoz. Amikor odaértem, nem volt ott senki. Minden kihalt volt. Azt hittem, hogy más rajongók is lesznek ott rajtam kívűl, de úgy látszik ma csak én látogattam el ide. Csináltam pár képet az épületről amiket elküldtem pár magyar kpoper barátomnak és csináltam vele szelfiket is emlékbe magamnak. De akkor még nem tudtam, hogy közel sem ez lesz az egyetlen emlékem ami ehhez az épülethez fűződik.