A búra

3.fejezet: A Patkány-hegység

-Tizedes! Jöjjön ide! Tanácskozunk.
Gregor odament. Már elérték a hegységet, nem tudta, miért kell vacakolni. Az alig száz fős táborban nagy volt a nyüzsgés. Gregor ugyan csak tizedesi rangban állt, de nagy megbecsülés övezte. Jól gondolkodott, amikor hadi ügyekről döntött. Odalépett a vezetőkhöz, és tisztelgett. Roscow megveregetett egy lőszeres ládát.
-Ülj le!- mondta komoran.
Gregor leült.
-Üdvözlöm, Mr.Peacer. Dr.Clarke-kal elgondolkodtunk valamin. Mit csinálhatnak most a búrabeliek? Ez fontos kérdés.
-Nos, sir Addams, amikor erre a kérdésre válaszolok, akkor nem lehet biztos benne, hogy amit mondok, az igaz. Figyelembe kell vennem mindent. Roscow, tudják hogy megszöktél?
-Igen. Ha nem is vettek észre, akkor is feltűnik majd, hogy visszaloptam a készleteket. Tehát tudják.
-Értem. Mennyi katonájuk van?
-Rengeteg lehet. Csak a kapunál vagy húszan voltak. És ez csak a nappali őrség egy része.
-Akkor rengetegen lehetnek. A városban még több őrre kell számítani. Erőszakkal nem vehetjük be a búrát.
-Lehet számítani rájuk az úton?
-Nem hinném. Minek őriznék a hegyeket? Én azt gondolnám, hogy szerintük hülyék lennénk rájuk támadni. Legfeljebb egy kisebb "határzárra" kell számítani. Könnyedén átverekedjük magunkat rajta, akár áldozatok nélkül is. A pusztaságon nehéz lesz átkelnünk; nem hinném, hogy mindenki bírja majd étel és ital nélkül. Utána meg már óvatosnak kell lenni, hiszen az orruk előtt leszünk.
-Köszönöm, Mr.Peacer. Clarke, van valami ötleted arra a fránya sztyeppére?
-Nos, Sir Addams, nincs.
-Uram!- pattant fel Roscow.- Ha van itt valahol egy ellenséges csapat, azoknak át is át kellett jönniük. Ki kell szednünk belőlük hogyan.
-Roscow, ehhez át kéne kutatnunk a hegységet...
-Pontosan ezt fogjuk tenni, Gregor!
-Mr. Peacer, egyet kell értenem Mr. Roscow-val. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk.
-De...
-A tanácskozásnak vége! Köszönöm a figyelmüket.
Gregor elégedetlenül állt fel. Most napokig keresgélhetnek egy talán nem is létező helyőrséget! Elindult az osztagához, hogy elmondja nekik, mit határozott meg Sir Addams.
Eszébe jutott valami. Hátrakiáltott.
-Roscow! Idejönnél?
Roscow odafutott.
-Mi van?
-Hol mentetek át a hegységen?
-Olyan ötszáz méterre innen, arra.
Roscow a hegység keleti vége felé mutatott. A jelzett helyen tényleg volt egy kisebb "szakadás" a hegyek közt. Ott volt az átjáró. Ijesztő, halk zsongás hallatszott. Gregor elképzelte, hány patkány kelthet ekkora hangot. Megborzongott.
-Kösz. Nem hinném, hogy arra kell keresnünk a helyőrséget.
-Miért? simán lehetne arra is.
-Egy hülye sem épít helyőrséget patkányok százai közé. Ennyi tudásuk csak van nekik is!
-Rendben. Egy óra múlva kezdjük a kutatást.
Roscow elment.
Vigyázz, jobbra. Le akar lőni.
A gondolat, mint egy felkiáltás, hasított belé. Mintha nem is ő gondolta, volna.
Gregor félrekapta a fejét. A golyó a fejétől öt centire csapódott be. Elkezdett futni a dörrenés irányába. Körülötte mindenhol kavarodás támadt. Eszeveszett sebességgel rohant. Újabb dörrenés hallatszott. Gregor behúzódott egy láda mögé, és előkapta a pisztolyát.

A mesterlövész újratöltötte fegyverét. Kipillantott a szikla mögül, ami eltakarta a táborban lévők elől. Hátrahőkölt. Biztos jól lát? Megtörölte a gázmaszk üvegét. Egy férfi futott felé, pisztollyal a kezében. Felkapta a fegyverét, és meghúzta az elsütőbillentyűt. Nem történt semmi. Nem biztosította ki. Eldobta a régi dragunovot, és előkapta a gépfegyverét. Kibiztosította és tüzelt. Azaz tüzelt volna, ha valaki nem veri ki a kezéből a fegyvert. A férfi volt az. A szeme teljesen fekete volt, és pisztolyt tartott a kezében.

-Gregor! jól vagy? Ki ez?
Gregor felkapta fejét. A gázmaszkos férfi fejéhez tartotta a pisztolyát. Hogy került ide? A férfi a földön feküdt, és rémülten próbált arrébb kúszni. Roscow odament, és térdre rángatta.
-Kinek dolgozol? He? Ki küldött? Felelj!
-A... Búra...
-Van itt egy helyőrségetek? Mi?
-Igen... háromszáz méterre innen... a hegyekben... bázis... onnan küldtek...
Roscow előkapta a kését, és elvágta a férfi torkát.
-Ezt most miért?- kérdezte Gregor. Még mindíg nem fogta fel, mi is történt vele.
-Nem lenne hasznunkra, csak nyűg lenne vele. Most már tudjuk, hogy hol kell keresni.
-Ez igaz.

Egy óra múlva a tábor felszedelődzködött, és elindultak a helyőrség felkeresésére. Háromszáz méter után tényleg volt egy kisebbfajta út, ami a hegyekről vezetett lefelé. Rákanyarodtak. Roscow és Sir Addams ment elöl. Gregor és a csapata volt a sereghajtó. Kicsit lemaradtak, hogy mindenkit lássanak. Hirtelen Gregor berregést hallott. Halkan, alig hallhatóan, de hallotta. Kibiztosította a gépfegyverét. Viszont a rövid berregés a nagyobb csapat felől érkezett. Lövések zaja hallatszott. Meglepett kiáltások, elhaló halálhörgések. Megtalálták a helyőrséget.

Dr. Clarke bebújt egy széles kő mögé. Látta hogy hol nyílik ki a kapu, ahonnan a fegyveresek érkeztek. Mind gázmaszkban voltak, és kérdés nélkül lőttek. Elgondolkodott. Egyes kalmárok elbeszélései szerint itt egy alagútnak kell lennie. Egy régi bánya maradványainak, amit nem használtak semmire. Ezt a barlangot használhatták ki a búrabeli katonák. Mellette puffant valami. Felpattant a szeme. Gregor Peacer volt az, kezében a gépfegyverével. Ránézett az öreg doktorra. A szeme teljesen fekete volt.
-Mr. Peacer? Jól van?
-Teljesen jól... Dr. Clarke.- ezt habozva mondta, mintha nem tudná az idős doktor nevét. Hirtelen felpattant, eldobta a fegyverét, és elkezdett rohanni a gázmaszkos fegyveresek felé.

Gregor körülnézett. A gázmaszkosok körülötte feküdtek, vagy holtan, vagy ájultan. Az emberek lassan előbújtak. Roscow közeledett felé, kezében Gregor gépfegyverével. A kézébe nyomta.
-Ezt majd tanítsd meg nekem is.
Megnyomott egy gombot a kapu mellett és és belépett a felnyíló kapuszárnyak között egy kisebb szobába. Mindenki követte. A kapu kezdett bezárulni. Gregor körülnézett. A szoba kapuval szemben lévő oldalán egy újabb, bár plexiből lévő kapu volt. Amikor már nem tudtak visszafordulni, mert mögöttük már bezárult az első kapu, valami kiszívta a szobából a levegőt. Az emberek lélegzetért kapkodtak, Roscow pedig nekiesett a plexinek. Egyesek elájultak. Gregor odarohant Roscow mellé, és rácsapott a puskája tusával a plexikapura. Aztán még egyszer. És még egyszer. Kezdett szédülni. Roscow előhúzta a fegyverét. Látszott rajta, hogy mindjárt elájul. De megerőltette magát, kibiztosított, és tüzelt. A plexin jukat ütöttek a golyók. Gregor tovább csapkodta a kaput. Aki még eszméleténél volt, vagy verte, vagy lőtte a plexit. A szoba lassan újra megtelt levegővel. Végül a plexikapu kinyílt. Mindenki zihált. Gregor lenyűgözve nézett körül.
-Megvagy?
-Igen, Roscow. Ez nem volt semmi. Minden bizonnyal így szűrik ki a piszkos levegőt.
-Igazad van. A mindenit, de üres a levegő.
-Nem üres! Tiszta! Tiszta!- Gregor körbefordult- Tiszta!
Roscow felkapta a gépkarabélyát, és lőtt egyet. Nem is egyet, kettőt, hármat, sőt egy egész sorozatot ürített Gregor mögött a levegőbe. Gregor odanézett. Egy osztagnyi gázmaszkos katona feküdt mögötte.
Éles hang harsant.
-Ez a riasztó!- hallatszott Roscow hangja- Ne adjuk meg magunkat!
Elkezdődött a csata.

-Mindent átfésültünk uram! A bázison már nincs élő ellenség.
-Rendben. Kutyák. Még lélegezni sem mertek. Pfuj.
-Roscow, ezt nézd! Sir Addams, jöjjön ide!
-Mi az, Mr. Peacer?
-Rájöttem, hogy jutottak ide.
Gregor egy óriási hangárban állt, amiben néhány óriási kamion parkolt. Amikor felnyitották őket, újabb légzsilipbe néztek, amin túl ott feküdt a raktér.
-Rendezzék csapatokba az embereket! Minden csapatnak egyenlően jusson élelem! Szóljanak mindenkinek, hogy húzzanak gázmaszkot, és a csapatok szálljanak fel egy, egy kamionra! A búra vár minket!