DH / Lángoló szárnyak... [ BEFEJEZETT ]

5

Meg se álltam a bírtokig. Úgy élveztem hogy ismét szabad vagyok! Arra mehetek amerre csak akarok és azt csinálok amit csak akarok! Kicsit sok volt már nekem az a 2 hónap bezárva...
,, Jól esik végre ez a kis friss levegő de... Nem olyan mint amilyennek elképzeltem.... Hiányzik Dabi... Igaz hogy csak két hónapot voltam vele de... olyan szinten össze nőttünk hogy azt el se tudom mondani. És most nagyon rossz hogy nincs mellettem... Hmmm... Amint adtam magamról élet jelet otthon vissza megyek hozzá. Nem bírom nélküle! Már most hiányzik... Nem is értem mi van velem... ,,
Leszálltam a bírtok vas kapuja előtt majd közelebb sétáltam és becsöngettem. A kapucsengő kisípolt majd Fuyumi állmos hangja szólt ki belőle...
- Kiaz...? -kérdezte ásítva. - 11 óra múlt... -motyogta el a végét.
- Szia Fuyumi... -szóltam bele a mikrofonba halvány mosollyal az arcomon.
- Ki az? -kérdezett vissza érdeklődve.
- Hawks...
Amint kimondtam a nevemet lecsapta a kaputelefont. Én meglepetten léptem hátrébb majd megláttam hogy Fuyumi fut felém a ház irányából.
- Hawks! -síkította sírva, majd egy pillanat alatt vágta ki a vaskaput és ugrott a nyakamba.
- Hawks Hawks Hawks Hawks Hawks! -motyogta a nevemet a vállamba mire én még erősebben szorítottam magamhoz. - Azt hittük nem látunk többet. Két hónapja nem hallottunk felőled és a telefonodat se tudtuk beméretni!
- Amikor lezuhantam ripityára tört. Miután ráraktam Enjire a telefont teljesen tönkre ment...
- Áh... Hát ez volt az oka... -motyogta. - Hol voltál? Hogy szöktél meg? Nem bántottak?! -kérdezgetett.
- Nyugi cica semmi bajom! -nevettem. - Élek és virulok!
- Mitől vagy ilyen jó kedvű? -kérdezett gyanakodva.
- J-jókedvű? De hisz én mindig az vagyok!
- Az lehet de nem egy szökés után kéne annak lenned... Történt valami?
- Nem dehogy! -vágtam rá.
- Hát rendben... De most gyere be minnél hamarabb még mielőtt valaki észre vesz...
- Nem kell ez a nagy óvatosság! -mosolygotam. - Nem keres engem...
- Mi az hogy nem keres? -nézett rám értetlenül.
- Elengedett!
- E-elengedett?! Nem azt mondtad hogy egy gondosztevő rabolt el?!
- D-de igen...
- Akkor mi az hogy elengedett? Egy foglyot nem szoktak csak úgy elengedni! Biztos volt valami célja ezzel!
- Nem volt semmi hidd el! -mosolyogtam. - Nem kell idegeskedned!
- Nekem ez akkor se tetszik...
- A lényeg az hogy itt vagyok nem?
- Végül is de... -sóhalytott majd ismét magához ölelt. - Na... Gyere... Apa már biztos várja hogy beszámolj...
- Még is miről? -néztem rá értetlenül.
- Hát... Arról aki errabolt! Ki ő? Hogy hívják? Merre van? Mi a képessége? -sorolta.
- Oh! Hát... ezekről nem igazán szeretnék beszélni... -vakartam meg a tarkómat idegesen.

Később:

-MI AZ HOGY NEM AKAROD MEGMONDANI?! -üvöltötte le a fejemet Enji.
- Nyugi már! Most miért üvöltessz? -néztem rá értetlenül. - Talán azt akarod hogy megsüketüljek?
- CSAK VÁLASZOLJ MÁR!
- Jól van jól van...! Megigértem hogy nem köpöm be őt...
- Te ígéretet tettél egy gonosztevőnek?!
- Ő más mint a többi! Ő a barátom...
- Hogy lenne már más?
- Úgy ahogy mondom! -duzzogtam kereszbe dobott karokkal.
- Hawks... -sóhalytott Enji, majd vett egy nagy levegőt és folytatta a mondandóját. - Komolyan nem fogod fel hogy mekkora is a helyzet súlyossága?
- Nem értem mi bajotok van?! Nem bántott!
- De nem is engedett el!
- Csak arra várt hogy teljesen felépüljek...
- Ha tényleg jót akart volna neked akkor nem zárta volna rád a házat...
- Most miért baj hogy bezárt? Biztos csal meg akart óvni... -duzzogtam.
,, Miért nem hisznek nekem? Miért olyan nehéz hinni nekem? Ő tényleg más! Ő... Dabi...,,
- BEZÁRT! Nem érted?! Két hónapra teljesen elzárt a külvilágtól! Nem engedte hogy elmenj vagy hogy fel vedd velünk a kapcsolatot. Azt akarta hogy csakis rá figylej. Bizalmat akart kialakítani kettőtök között ezért teljesen elszigetelt téged. Két hónapja mossa az agyadat! Már sikerült neki beadnia neked hogy ő a jó fiú, és kitudja még mit hitetett el veled! Hát tényleg nem fogod fel mekkora a gáz?!
Erre nem tudtam mit mondani... Megértettem hogy Enji mit akar mondani de egyszerűen nem tudtam elhinni hogy Dabi képes lenne ilyenre, és ha igen akkor miért...
- Miért tenne ilyet...? -motyogtam.
- Te vagy a hármas számú hős Hawks akit könnyű befolyásolni. Szerintem azért mosta az agyadat hogy segíts neki...
- ...
- Megtennél érte valamit ha megkér? -kérdezte Enji.
- Lehet... -forgattam a szememet.
,, Lehet igazuk van és Dabi tényleg... csak ki akar használni...? ,,
- Kért tőled valamit Hawsk? Mit mondott amikor elengedett?
- Nem kért semmit csak hogy ne beszéljek róla nektek...
- Megkért téged hogy menj hozzá vissza egy bizonyos időpontban?
- Csak annyit mondott hogy látogassam majd...
- És vissza mentél volna?
- Igen... -motyogtam halkan.
- Istenem Hawks... Ez a srác nem a barátod! Csak kimosta az agyadat hogy később még a hasznára válj... Bár tudnám pontosan mit akar tőled...
- Nem hittem volna hogy képes ilyesmire... Olyan kedves volt velem és... és... Hah... Sajnálom....
- Ne sajnáld... Te már csak ilyen vagy... könnyű tele beszélni a fejedet. De szerencsére hamar magadhoz tértél... -sóhalytott. -Most pedig... mondj el szépen mindent róla...
- ...
Egyszerűen nem akartam elhinni... Dabi tényleg kimosta az agyamat. A második hónap végére már természetessé vált számomra hogy gyilkolászik... Hős létemre... bedőltam neki... Olyan hülye voltam... De még így se akartam beköpni.
- Hawks...
- ...
- Hawks ő nem a barátod, hanem egy nagyon profi gonosztevő...
- Megígértem neki...
- Biztos ő is mondott olyat neked ami nem igaz... Gondolj erre.
,, Fontos vagy nekem ,, -ez a mondat vízhangzott a fejemben.
,, Hogy dőlhettem be neki...? ,,
- A neve Dabi... -motyogtam, mire Enji jegyzetelni kezdett.
- Miből állt egy napotok?
- Reggelente mindig elment ,,melózni,, délután 2 körül haza ért, hozott enni majd velem töltötte a nap hátra lévő részét...
- Mit csináltatol az idő alatt?
- Csak beszélgettünk...
- Miről?
- Főként rólam...
- Kinek dolgozik? Nem tudod véletlen?
- A főnöke neve Shigaraki Tomura... aki közvetlenül All for One -nak dolgozik... -nyögtem ki nagy nehezem mire Enjiben szinte megfagyott a vér.
Tudtam hogy Enji akkor nagyon kiakadt rám. Hiszen Shigaraki Tomura volt az a bűnöző akit már vagy fél éve keres. Én pedig elhalgattam volna előle mind ezt...
- All for One?! És képes lettél volna elhalgatni ez előlem? Van fogalmad róla mekkor dolog ez?!
- ...
Nem bírtam megszólali, ugyan is nagyon kevés választott el a sírástól...
,, És én megbíztam benne... Szerettem... Egy ilyen veszéjes gonosztevőt ,,
- Mi volt a dolga? Mit kellett csinálnija?
- Bérgyilkos szerűség volt. Ha Shigaraki mondott neki valamit azt neki muszáj volt megcsinálni...
- Rosszabb a helyzet mint gondoltam... Viszont így van esélyünk leszámolni a gonoszok ligájával is, nem csak vele. Nem tudod véletlen az igazi nevét?
- Nem... azt nem mondta...
- És hol találjuk a srácot?
Még mindig szerettem ezért nem akartam hogy lecsukják. Inkább félre beszéltem hát ha leszállnak róla.
- Hiába kapjátok el... Nem mond majd nektek semmit. Hamarabb kerülne börtönbe mint hogy köpjön...
- Akkor majd mész te! Benned bízik! Faggasd egy kicsit! Majd csak elárul valamit.
- Legyek kém...?
- Pontosan! Benne vagy?
- ...
- Hawks csak benned bízik! A segítségeddel lekapcsolhatjuk a teljes bűnszervezetet!
- ... Ő nem tehet semmiről... Ő nem akart válogatás nélkül ölni... Ő csak tette amit mondtak neki...
- Akkor is gyilkos...
- ...
Hawks lellessz nekünk! Na? Benne vagy?
- Benne... -motyogtam.
- Szuper! És személy leírást tudsz esetleg adni?
- A haja fekete... A szeme világos kék... A bőrét pedig kapcsok tartják össze ugyan is a teste 50 százaléka szét van égve... -mondtam mire Enji lefagyott, én pedig nem tudtam ezt hova tenni.
- Mi a képessége?
- Kék tűz... Az égéshez nem oxigént használ fel hanem külömböző gázokat. Épp ezért... akár robbantani is tud ha akar... -motyogtam mire az addig csendes Fuyumi sírva fakadt és kirohant a szobából.
- M-mi történt? -néztem fel Enjire értetlenül. -Valami rosszat mondtam?
- Köszi hogy elmondtad amit tudtál... -mondta nyugodt hangon majd sarkon fordult.
- Enji! Mi a baj? Talán tudod ki ő? -rohantam utána.
- Nem mondhatom el! Sajnálom... -mondta komoly arcal majd ott hagyott.