A cím mindent elmond, szóval inkább csak egy okos ember szavait idézném:
"𝘝𝘢́𝘭𝘵𝘰𝘻𝘪𝘬 𝘢 𝘷𝘪𝘭𝘢́𝘨, 𝘢 𝘯𝘢𝘱 𝘪𝘴 𝘭𝘦𝘮𝘦𝘨𝘺, 𝘮𝘦𝘨 𝘢 𝘷𝘰𝘥𝘬𝘢 𝘪𝘴 𝘦𝘭𝘧𝘰𝘨𝘺."
!Eʟső ɪʟʏᴇɴ ᴋᴏ̈ɴʏᴠ ᴀ ᴍᴀɢʏᴀʀ Wᴀᴛᴛᴘᴀᴅᴏɴ!
▶ɴᴏᴠᴇʟʟᴀ ɢʏűᴊᴛᴇᴍᴇ́ɴʏ
-ᴍɪɴᴅᴇɴ...
Ríviai Geralt és Cirilla Fiona Elen Rianonn —LOVASISKOLA—
Ciri hosszas keresgélés után, a ház melletti apró istállóban lelte meg nevelőapját. A vaják éppen Keszeget nyergelte rendkívüli gondossággal. Rá nem jellemző módon még le is ellenőrizte, hogy minden a helyén van-e. -Mentek valamerre? - kérdezte végül a kislány megunva a szótlanságát. -Nem. - jelentette ki Geralt és megfogva a ló kantárát elindult kifelé. -Akkor? - kíváncsiskodott tovább a gyerek a vaják után loholva, de választ nem kapott. Geralt némán ment előre, viszont egyszer csak megállt. Száját húzva körbe nézett, azonban egy morgás után bólintott és ekkor aznap először rávezette metsző szempárját Cirire. A kislány megborzongott a sárga tekintet súlya alatt. Mindig volt benne valamilyen kísérteties titokzatosság. A férfi kissé oldalra billentette a fejét és úgy vizsgálgatta a megszeppent lánykát, majd se szó, se beszéd megfogta a derekát és felültette Keszegre. Ciri ajkai közül egy meglepett sikkantás szökött ki, de már kuncogva kapott a kantárszár után. -Ez most... Én... Miért? - hadart össze-vissza a lelkesedéstől. -Ma lovas órát tartunk. - érkezett meg a szokásosan rövid és tömör válasz. - Húzd ki magad! - szidta le a ló nyakát ölelgető gyermeket, aki majdhogynem vigyázzállásba vágta magát, csak éppenséggel ült. Csillogó íriszekkel várta az újabb utasításokat, aminek hatására a szörnyvadász halványan elmosolyodott.
-Szóval, lábfejedet húzd egy kicsit beljebb. Könyöködet feljebb. Nem úgy! Igen, így most már jó... - rendezgette a lány tartását. Fokozatosan adta ki a parancsokat: séta, ügetés, végül egy kis vágta is. Mindenhez volt egy-két jó tanácsa és Ciri is tanulékony diáknak bizonyosult. Leghamarabb csak sötétedéskor vették észre, hogy eljárt a Nap felettük. Geralt felpattant a kislány mögé és annak legnagyobb örömére megengedte, hogy ő vezesse vissza magukat a pajtához.
Az egész délutános edzéstől végül kimerülten dőlt az ágyikójába Cirilla, de még félálomban hallotta, ahogy kinyitódik az ajtaja és egy jól ismert, kellemesen mély hang egészen közelről megszólal: -Ügyes voltál, kölyök! Büszke vagyok rád...
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
Tudom, tudom, nem a legjobb és rövid, de Ciri és Geralt mindig cuki együtt. ^^ A részt pedig _-Ciri-_-nek küldeném sok-sok szeretettel. Imádlak kicsim!♡
Ha tetszett, nyomj egy voteot és hagyj kommentet! Sokat jelent.
Ha van kérésed írd le bátran. Sok sok puszi mindenkinek!
