2034. szeptember 9., hétfő
Másnap korán reggel elindultunk haza. Nolannek még mindig láza volt és csúnyán köhögött is. Bella vezetett kivételesen, én pedig Nolan mellett ültem hátul. Néha olyan nagynak és érettnek tűnik, de aztán rájövök, hogy csak egy 8 éves kicsi gyerek.
- Szegény Nolan - sóhajtott drámaian Skylar, mikor hátrapillantott az öccsére. Sky az anyósülésen ült, mert elfoglaltam a helyét. Pár hónapja elég magas lett, hogy ott üljön, és azóta mindig ott akar lenni, ha utazunk.
- Pár nap és jobban lesz majd - mondtam neki, közben pedig az alvó fiam haját simítottam meg. Adelaide is aludt az ablaknak dőlve. Bella és Sky beszélgettek kicsit, én pedig leginkább Nolant figyeltem vagy az elsuhanó tájat lestem.
Mikor visszaértünk Torontóba, először Bellaékhoz mentünk, hogy kirakjuk őket.
- Hát mindenesetre köszönöm ezt az egy napot is! - mosolyodott el, mikor elbúcsúzott.
- Majd bepótoljuk ígérem!
- Így legyen. Tájékoztass majd Nolanről, remélem minél előbb meggyógyul. Úgyis beszélünk majd, de addig is, vigyázz magadra! - adott egy puszit az arcomra, majd kiszedte az alvó Adelaide-t a kocsiból, és egy utolsó intés után bement az apartman előterébe. Visszaszálltam az autómba, most már a kormányhoz, Skylar hátraült az öccséhez. Mikor hazaértünk, felcipeltem Nolant és a csomagokat, de Sky is segített a táskák felhordásában.
- Most lefektetem az öcsédet - mondtam halkan, hogy ne ébresszem fel a karjaimban lévő gyerekemet. Sky bólintott egyet, és a konyhába indult. Átöltöztettem pizsamába Nolant, majd jól betakartam, és csendben kijöttem a szobájából.
- Éhes vagy, manó? Főzzek valamit? - kérdeztem a lányomtól, aki a hűtő tartalmát tanulmányozta percekig.
- Uhum. Csinálhatnál tejbegrízt - felelte.
- Pont az az egy étel, amiben pocsék vagyok - nevettem fel.
- Kiara nagyon finomat csinál - jegyezte meg Skylar.
- Hát ennek nagyon örülök, csillagom, de ahogy látod, én nem Kiara vagyok.
- Nem hívjuk át? - kérdezte mosolyogva.
- Nem hiszem, hogy ma már átjön. Írtam neki, hogy Nolan megbetegedett és hazajöttünk, de nem is látta már órák óta - mondtam neki.
- Kár - sóhajtott Sky, de ekkor csengettek. Ledobtam a konyharuhát az asztalra, ami a kezemben volt, majd az ajtóhoz siettem. Mikor kinyitottam, az emlegetett szamár, Kiara lépett be az ajtón.
- Úristen, jól van Nolan? Mi történt? - kérdezte aggódó tekintettel, kifulladva. Valószínűleg a lépcsőn jött.
- Csak egy vírus, de most alszik. Lázas, köhög. Viszont te mit keresel itt? - kérdeztem megdöbbenve.
- Skylar azt írta kb. fél órája, hogy Nolan iszonyat rosszul van, és feltétlenül jöjjek, ha tudok - mondta nagy levegőket véve, hogy rendezze a levegővételét.
- Kicsim, miért mondtad ezt? - fordultam felé, ő pedig ártatlanul elmosolyodott.
- Látni akartam Kiarát. És tudtam, hogy te rossz tejbegrízt csinálsz - válaszolta álszent mosollyal, én pedig rosszallóan megráztam a fejemet.
VOCÊ ESTÁ LENDO
the flower which didn't grow anymore
RomanceBefejezett ✨ - 2020. július 21. Neki adtam azt a rózsát, és megkérdeztem: hagyod meghalni vagy ápolod majd? Gondját viselte, védelmezte a mi virágunkat. De hiába, mégis meghalt. "Néha nem is tűnik fel, mennyire erős a szeretet, csak akkor, amikor é...