the flower which didn't grow anymore

32. rész - Nolan

2034. október 15., szombat

Már október van, kezd igazán megérkezni az ősz Torontóba. A suli is egyre nehezebb, meggyűlik a bajom a szorzótáblával. Szerencsére apa mindig segít, ő nagyon vágja ezt. Mondjuk az nagyon idegesít, amikor Bella is belepofázik a házifeladat megoldásakor. Nem kedvelem őt. Viszont apa annál inkább... Bleh!

- Ma átmegyünk Aaliyah nénihez, tudtad? - szökkent a lábain a nővérem, amikor bejött a szobámba. Épp a dinóimmal játszottam, de érkezésekor rá szenteltem a figyelmemet.

- Ja, rémlik valami - mondtam - Apa hol van?

- Telefonál Camila nénivel vagy Andrew-val. Mondta, hogy felhívja mindkettőjüket - felelte Sky.

- Oké. Mikor megyünk? - kérdeztem.

- Nem tom. Kérdezd apát.

- Remélem nem jön Bella meg Adelaide - szólaltam meg pár másodperc elteltével.

- Miért? - nézett kíváncsian Skylar és leült mellém.

- Mert én nem akarom, hogy mindenhol ott legyenek, ahol mi vagyunk. Aaliyah, Benji és David a mi családtagjaink, nem az övék. Ne jöjjenek!

- Ez nem így működik, Nolo! - mosolyodott el Sky - Apa és Bella egy pár. Sokat szeretnek együtt lenni.

- De minden héten legalább 3x látjuk őket! Elegem van már belőlük. Én nem akarom, hogy egy családdá váljunk. Apa a miénk - mondtam durcásan, keresztbe téve a karjaimat.

- Tudom, hogy ez nehéz, és néha én is így érzek, viszont apa megérdemli a boldogságot. Te is tudod, milyen szomorú volt, miután anya felment a mennybe. Örüljünk annak, hogy most újra szerelmes!

- De nem szerelmes!

- Dehogynem, szereti Bellát - felelt a nővérem.

- Nem. Nem úgy néz, mint anyára. Sőt, még Kiarara is sokkal szerelmesebben néz, mint Bellára!

- Igen, mondjuk ez igaz - bólogatott - De nem tudom, Nolan, mi nem értünk a szerelemhez túlságosan.

- Én se. Olvass utána a neten a telefonodon, hogy milyen egy férfi, ha szerelmes! - mondtam neki.

- Jó, de most megyek, folytatom a sorozatomat. Kérdezd majd meg apát, mikor indulunk!

- Oké. Csá! - köszöntem el tőle, mikor kiment a szobámból. Ezután tovább játszottam a dinoszauraszokkal. 3 óra körül elindultunk Pickeringbe a nagynéninkhez.

- Ez a süti nagyon finom! - mondtam Aaliyah néninek, mikor a brownie-t tömtem magamba.

- Valahogy éreztem, hogy szeretni fogod - nevetett fel, megpöckölve az orromat.

- Képzeld Aal, Elisa és Luke jövőhéten jönnek Torontóba! És elgondolkodtak, hogy lehet itt vesznek házat, egyenlőre nem tudják - mondta apa.

- Az nagyon szuper lenne! Rég láttam őket, mondjuk pár hete a szülinapomon felhívtak, de akkor nem említették ezt - felelte.

- Csak nemrégiben jött nekik ez az ötlet. Aztán ki tudja, mi lesz belőle! Lehet maradnak Ottawában - nevetett fel apa.

- Hogy hogy nem jött Bella és a kislánya? Nem értek rá?

- Jahj, nem vagyunk velük összenőve! Nem kell mindig jönniük, Liyah néni! - néztem rá sóhajtva.

- Jól van na, csak kérdeztem, azért meg ne egyél, te törpe! - kacagott rajtam.

- Baj van, Nolan? - kérdezte meg apa.

- Nem. Most megyek. Megnézem, mi van a kertben - feleltem és leszálltam a székről, majd kimentem.