4.

506 34 5
                                    

Miután észre vette hogy egész végig mögötte ültem, meglepődötten a szemembe nézett. Én meg csak a pohárral a kezemben álltam ott és nem értettem hogy ezt mégis miért csináltam.

Egyszer csak könnyes lett a szemem, a pohár kicsúszott a kezemből, körbe néztem, az egész iskola engem figyelt.

Leöntöttem a Nagy Királyt.

Könnyes szemmel a legjobb barátomra néztem, aki szintén meglepődött arccal nézett rám. A kezeim remegni kezdtek. Majd elfutottam.

Lehet hogy ez most úgy tűnik mintha percek teltek volna el, de nekem ezek másodpercek voltak. Az egész olyan gyorsan történt.

Futottam, futottam, amíg egyszer csak a tesi teremhez nem értem. Kivettem egy labdát a kosárból, és vadul dobálgatni kezdtem.

Párszor fejbe talált a labda, mert túl erősen vágtam a falnak, de azt hiszem ez kellett most nekem. Hogy valaki jól fejbe vágjon, vagy valami. Dobálóztam, dobálóztam, a könnyeim közben kezdtek eltűnni. A harag viszont megmaradt.

Ami újjab könnyeket csinált mivel olyan erősen vágtam a labdát a falnak hogy az a fejemet találta el és néha-néha újra kikönnyeztem.

Egyszer csak ajtó nyitódást majd csukódást hallok. Megfordulok. Iwa az...

-Szerintem jól tetted amit tettél...-közbe a tarkóját dörzsölte.
-Hmm...-enyhén bólogattam, közben szipogtam és a fájdalomtól való könnyeimet törölgettem.
-Nem kéne érte sírnod, nem érdemli meg.-állt zsebre tett kézzel az ajtóban.
-Heh...-felnevettem egyet-Nem miatta sírok... Fejbe talált a labda...-ekkor mind a ketten röhögésben törtünk ki.
-Kell egy baráti ölelés?-ezt nem tudom miért kérdezte, alig ismertük egymást, de jól esett.

Oda szaladtam hozzá és a karjaiba vetettem magam, és elkezdtem újra sírni. Alig hallatszott szánalmas nyöszörgésem, mert a mellkasába fúrtam a fejem...

-Annyirah... e... annyirah... hülyeh vagyokh...-sírtam, ő pedig a hajamat simogatta.

Innentől kezdve ő lett a legjobb fiú barátom, akivel minden fiukkal kapcsolatos dolgot meg tudtam beszélni. Jó fej srác. Sokat nevetünk, főleg Oikawa hülyeségein.

Egyik nap Iwa át jött hozzánk beszélgetni. Felmentünk a szobámba. Ekkor már tudott a kezemről.

-Hogy vagy?-kérdezte mosolyogva.
-Megvagyok-ekkor oldalasan álltam az egyik lábamat behúztam, a ball kezem kinyújtva a föld felé a jobb kezem mutató újját kinyujtottam és a szám mellé raktam. És mosolyogni kezdtem.

Valahogy így nézhettem ki:(Csak mosolyogva)

Valahogy így nézhettem ki:(Csak mosolyogva)

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.


Erre Iwa röhögni kezdett.

-Ha ennyire jól érzed magad, csatlakozhatnál végre a csapathoz...-mondta lehajtott fejjel.
-Rendben-vettem egy mély levegőt majd elmosolyodtam.

//Másnap//

Éppen a tesi terem fél tartok, mikor hallom valaki szapora lépteit mellettem. Egyszer csak Iwa jelenik meg mellettem. Egy szót sem szóltunk egymáshoz, csak mosolyogtunk egymásra, majd beléptünk a terembe.

Már mindenki itt volt, a többség a padot fűtötte, páran pedig éppen most melegítettek be. Elmentem a lány öltözőbe és átvedlettem, valami tesi cuccba.

A kezemet betekertem fáslival és húztam rá egy ilyen gumis cuccot ami megakadályozza hogy a fásli kikötődjön.

Majd a terembe léptem. Ekkor az edző oda lépett hozzám egy mezzel a kezében. A kék mezen egy fehér 5-ös szám látszódott. Felnéztem az edzőre és kérdően néztem.

-Eddig még fiú csapatba nem jelentkezett lány, és hát lány csapatunk sincs... Ezért fiú mezet kellett neked választanom. Mától te vagy az 5-ösünk. Megnézzük miben vagy jó és...
-Feladás és ütés.-hallatszott el egy hang az edző mögött.

Mikor oda néztem láttam hogy Oikawa féloldalasan áll mérgesen. Ettől egy kicsit megijedtem. Aztán rájöttem hogy nincs baj, semmi nem fog történni amíg Iwa itt van velem.

Felvettem a mezem és megkezdődött az edzés, először az edző kíváncsi volt hogy az információ amit hallott Oikawától jó e.

Shigeru adta fel a labdát, neki futottam elrugaszkodtam, majd egy határozott csapással, elütöttem a labdát.

Az edző elégedett volt ahogy láttam, Iwa ideges volt hogy jól fogok e teljesíteni és hogy bekerülök a csapatba. Egy határozott pillantást vetettem az izguló barátomra aki erre megnyugodott.

-Rendben, most Oikawa ad fel. Ő a csapat kapitány, ahhoz hogy eltudjalak helyezni valamilyen poszton, látnom kell hogy vele hogyan jössz ki.

Mondta el ezt a mondatot, közben Oikawa oda vánszorgott a háló mellé. Megfogott egy labdát majd felém nézett.

-Ne hidd hogy óvatosabb leszek csak azért mert lány vagy.-ekkor a szemembe nézett.

Mérges tekintetet küldtem felé, majd elfordult és a labda feladására koncentrált.

Az idő lelassult, a labda lassan hagyta el Oikawa kezét. Éreztem hogy valahogy az ő feladása más. Neki indultam, elrugaszkodtam, majd észre vettem, hogy alig kell erőlködnöm hogy elérjem a labdát, mert egyenesen a kezembe passzolta.

Lecsaptam a labdát majd megérkeztem a talajra. Kérdően Oikawára néztem, aki öntelten elfordult.

Ezután megkaptam az ász pozíciót. De az edző figyelmeztetett hogy ezt a posztot bármelyik percben elveszíthetem, ezért muszáj nekem maradnom a legjobb ütőnek hogy ász maradhassak.

Meccsezni kezdtünk, az elején minden jól ment. Aztán egy kóbor labda után kellett ugranom, és az egyik végzős sráccal összeütköztem. Összeestem a padlón, majd utána minden fekete lett...

//Oikawa Szemszöge//

Én //Név// elleni csapatban vagyok és éppen a labdát ütöm el. A labdám egy kicsit félre csúszott, és //Név// utána ugrott. Összeütközött az egyik 3-ossal és össze esett. Mindenki lefagyott.

Iwa kétségbe esett, mivel a többiek nem cselekedtek, nekem kellett. Az ölembe vettem a lányt és elindultam a gyengélkedőre.

Why are you so Stubborn?! //Oikawa X Reader//Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang