Itt hagyott emlékeid

Eszembe jutsz

Hiába felejtettelek el már rég, ha
  mindig itt van velem az emléked,
Eszembe jutsz mindig, főként, ha
  valami igazán mellémegy.
Játszadozom pusztán a gondolatokkal,
  melyeket itthagytál.
Visszaemlékszem meleg szívvel, most
  pedig azt sem tudom ki vagy már.

Ez nem egy vallomás arról,
  hogy mennyire hiányzol,
Vagy arról, hogy még mindig csak te
  létezel nekem az egész világon.
Annyi a lényeg, hogy boldog vagyok,
  mégha meg is bántottál régen,
Márcsak egy szép emlék vagy
  számomra, kire mindig vissza-vissza
  nézek.

Ha el is olvasod, ne haraggal tedd! Én sem úgy írtam. Nem akarok benyalni sem, de haragudni meg végképp nem. Idegenné lettünk egymásnak, de ez talán pont így a jó.
Elfelejtettük egymást.