Farkasok (2. rész)

4. Fejezet

Ez a fejezet Hold, Lakota és Luciána szemszögéböl lesz.

  Hold óvatosan átlépett Vízen. Galamb tegnap jelentette ki hogy csak gyógyítók mehetnek a betegek közelébe. Idáig csak Víz és Hód lettek komolyan betegek de már Hegy, Völgy és Nyest is jelentette hogy a tünetek kezdenek előjönni. Zerge aggasztotta azonban a leginkább. Nem mutatott semmilyen tünetet. Nem aludta végig az egész napot. És az ételből is elvitte a részét. Mégis fáradtan kóválygott egész nap, és szomorúan szemlélte a többi beteget. Senkinek sem említette, hogy bármilyen baja lenne, de kerülte a társaságot, és néha eszébe jutott valami, és csak úgy lelépett.

  Lakota félően bámulta a gyógyító barlang bejáratát. Szikla jelent meg mögötte.

-Ne félj, Hód nagyon erős, le fogja győzni a betegséget.- mondta a fehér hím majd leült Lakota mellé. Lakota rádőlt és becsukva szemét beszívta párja illatát. Szikla mellett úgy érezte minden rendbe lesz. A nagy fehér hím nyugalmat árasztott ami pont kellett Lakotának. Szikla ráhajtotta fejét Lakotáéra majd megszólalt.

-Kijössz vadászni?- kérdezte. "Legalább addig nem fogok Hódra gondolni" gondolta Lakota és bólintott majd követte párját ki a táborból.

  Luciána fáradtan kelt. Izmai teljesen átvoltak fagyva és a hó ismét elkezdett esni. Drapp mellette feküdt és békésen aludt. Kinézett és szomorúan vette észre hogy kölykei mind kint voltak a táboron kívül. Luciána feltápászkodott majd megrázva bundáját átsétált. Mancsa alatt recsegett a hó ám a nyomait gyorsan befedte az újonnan hulló réteg. Tölgy már jobban volt a sérülése óta de még mindig nem hagyhatta el a tábort. Luciána odasétált a Betához majd leült elé.

-Kivel menjek ki?- kérdezte.

-Menj ki Bottal, Nyírfával és Folyóval. Vadásszatok, már kiküldtem járőröket a határhoz.- mondta Tölgy. Folyó hallva a nevét odasétált. A hím szája már teljesen fehér volt a kortól.

-Gondolkoztam, Tölgy. Túl öreg vagyok én már hogy szarvasokat kergessek.- mondta. Luciána döbbenten nézte a hímet, bár értette döntését. Nyugodtabb lehetett a visszavonultakkal tölteni a telet, a falka tiszteletét kiérdemelve hosszú harcos évei alatt. Tölgy bólintott

-Beszélj Mohával.- mondta majd visszafordult Luciánához. -Akkor Bot,Nyírfa és Fű.- mondta Tölgy majd körülnézett. -És menjen veletek Cserje.- majd átsétált Mohához. Az említett farkasok Luciána mellé álltak és együtt kiindultak.

  Hold idegesen körülnézett. Az összes kölyke a táborhelyen kívül volt. Kivéve egyet. Zerge magányosan pihent a barlang szájában. Mancs nemrég ment el Viperával, Kobrával, és mivel Kobra nélküle nem volt hajlandó menni, Akáccal. hogy megnézzék, mekkora károkat okozott a hóvihar a teritóriumon. Szil és Kökény elvileg az erdőben sétált együtt, bár már vissza kellett volna érniük. Vidra Esővel ment vadászni, Pinty pedig a másik falkát ment meglátogatni. Elindult Zerge felé, hogy megkérdezze, jól érzi e magát, de ekkor Galamb rontott ki az egyik barlangból.

-Hold! Azonnal gyere! Kökény beesett a tóba!-

  Lakota felkapta a fejét. Moha épp akkor állt fel, és maga köré hívta a falkát. Szikla szúrós szemekkel figyelte Alpháját. Sziklának az a sebe, hogy egyszer azt hazudták hogy Moha Lakota párja sosem gyógyult be. Lakotáéknak nem sikerült elkapniuk semmit de mindketten kifulladtak az üldözésben.

-Egy farkas akar visszavonulni. Folyó az.- mondta Moha majd Folyó elé lépett. -Biztos le akarsz lépni vadász rangodról?-

-Igen.- mondta Folyó majd leült kifújva egy mély levegőt.