2. Fejezet

1.7K 67 21
                                    

A.
Nagyon örültem, hogy találkoztam Marinettel, mivel már nagyon régen láttam és a legjobb barátom volt. Sokat változott külsőleg-belsőleg természetesen pozitív irányba és hát igen elég jó nő lett belőle. Nem is akartam gyengékedni, ezért felvetettem a kérdést, hogy milyen lenne ha találkoznánk, amire gyorsan reagált, rögtön a saját házukba. Ráadásul a szülei sincsenek otthon, szóval nem kell majd feszengenem, hanem kicsit lazábban vehetem a dolgokat. Utálom, hogy apám miatt egyfolytába az angyalkát kell játszanom minden szülő előtt, de Marinette előtt lehetek önmagam. Jobban szeretek vadmacska lenni, mint apám cselédje és talán ezt a ma este folyamán meg is fogom mutati neki. Hisz mit veszetenék vele, gondolom Marinettenek sincsen barátja, mert akkor nem hívott meg volna a házukba. Így boldogan köszöntem el tőle, majd mivel csak a polcon lévő protein szeletet vettem meg, hála Marinettenek, kifizettem és siettem is haza.

Otthon kiután felmentem a szobámba egyre jobban érdeklődni kezdtem a lány iránt, akivel ma találkoztam. Felmentem a Facebookra megnézni az oldalát, hogy szerezzek pár információt. Amit először megláttam, egyértelműen a Single volt, szóval szerencsémre nincs semmilyen kapcsolata, ami a terveim közé állhatna.
Megnéztem pár fotóját és úgy látszik Alyaval még mindig legjobb barátnők és ha én elmennék hozzájuk és lefeküdnénk, ő lenne az első aki megtudná. És akkor mivan ha ő elmondja Ninonak? Bár az annyira nem is nagy dolog, hiszem Nino már a középsuli óta azt hajtogatja, hogy nagyonis megkéne már döntenem a csajt. Mindig mondtam neki, hogy ő csak a legjobb barátom meg nekem amúgy is más tetszik. Na igen, Katica. Mostanság már nem udvarolok neki, de még mindig sok érzelmet táplálok iránta, bár tudom hogy ebből soha a büdös életbe nem lesz semmi. Sokat szenvedtem azért, hogy most itt lehehessek és ne utána fussak, csak a szívem néha visszahúz. De felejtenem kell. Ezért is döntöttem ma el ezt a dolgot magamba.

Mivel sokszor túlgondolom a dolgokat, észre se vettem, hogy lassan 3 óra ezért elindultam a konyhába bekapni valamit. Nem szokásom apámmal enni, mert szerintem még azt se érdemelné meg hogy köszönjek neki, azok után hogy az egész életemet megkeserítette. Így előkaptam az óriás hűtőnkből egy kis maradékot, ami most épp sushi volt, majd kiraktam egy tányérra és habzsolni kezdtem. Nem eszek valami gyorsan így 4-re fejeztem be az evést, de imádom a sushit egyszerűen nem tudok betelni vele.

Úgydöntöttem, hogy veszek egy hosszú fürdőt ezért amíg elkezdtem a kádba vizet önteni, addig adtam Plaggnek sajtot és elkezdtem kikeresni mit is akarok felvenni.

-Csak nem randi?-repült elő a zsebemből Plagg, miközben a sajtot nyammogta. Hmm..nem tudom ez most vajon egy randi lesz? Nem is tudom.. Végülis vehetjük annak, de ez inkább csak az én fejembe. Majd kialakul.

-Mondhatjuk annak.-húztam egy kicsit kínos mosolyra a számat. Eközben az elővett ingemet raktam az ágyamra, hogy majd azt veszem fel.

Visszanéztem a fürdőbe, ahol a víz már kellően megtelt, így a ruháimat ledobálva befeküdtem a kádba. Egy másfél órás áztatás után döntöttem úgy, hogy kiszállok mert biztos nem lenne valami dögös, ha ázott bőrrel mennék randizni. Kiszálltam a kádból teljesen felfrissülve, és élenken megtörölköztem, majd felvettem a kikészített ruhámat. Ezután újra a fürdőbe siettem, mert a hajamat szinte teljesen elfelejtettem megszárítani.

Miután már valamennyire összeszedtem magam, befújtam magam a saját márkás parfümömmel, aminek amúgy tök fasza illata van, talán ez az egyetlen dolog, ami jól jött nekem apám segítségéből. Felvettem a cipőmet és a házból kilépve indultam meg volt osztálytársam háza felé. Örültem, hogy mostmár mivel felnőtt vagyok, akkor megyek el amikor akarok és végre valahára nem érzem magam olyannira bebörtönözve. Boldogan értem oda a pékség elé, ahol becsengettem és vártam. 7 múlt 2 perce, milyen pontos vagyok. Az ajtó szinte azonnal kinyílt és, ami fogadott valami elképesztő volt. Marinette annyira jól nézett ki, hogy az hihetetlen.

-Sz-szia Marinette.-dadogtam neki oda mert alig tudtam megszólalni, de mivel nekem kell udvariasnak lenni, én köszöntem először.

-Szia, gyere be.-mondta Marinette és hátrébb tolta az ajtót, hogy betudjak jönni.-csináltam vacsorát, remélem éhes vagy.-folytatta amire megintcsak hídba tudtam volna menni. Vacsorát is csinált? Egyre jobban tetszik ez a lány.

-Komolyan? Igazán nem kellett volna.-mondtam miközben levetköztem.

-Hát igazából gondoltam ha már jössz csinálok valamit.-pirult el egy kicsit az arca de rögtön el is fordult nehogy észre vegyem. Én úgy tettem, mintha nem is láttam volna, majd leültünk a kanapéra beszélgetni. Elmondta mik történtek vele mostanába, mire én is mondtam a magamét. Jó volt végre valakivel beszélgetni valakivel, elmondani a problémáimat.

-Akkor eszünk? A végén még kihül.-kuncogott, amitől majdnem elájultam, basszus hogy csinálja? Mindegy is. Odaültünk az asztalhoz és a beszélgetést evés közbe folytattuk. Amikor valami olyanról beszélt, hogy milyen volt Alyaval az állatkert, szemeim a telt ajkaira tévedtek, amin egy meggyszínű rúzs volt. Nemtudom meddig nézhettem, de lehet már kezdett feltűnő lenni, mivel annyit vettem észre, hogy ő is engem figyel és csendben elvagyunk egymás előtt. Amikor épp nem Fekete Macska voltam, csak egy beszari gazdag modellnek éreztem magamat, akinek olyan szar élete volt, amilyet még a legnagyobb ellenségének sem kíván. Én zavartam meg a csöndet.

-Kezd későre járni lehet elindulok.-álltam fel az asztaltól, majd a székemet betolva megfordultam és elindultam a kabálom felé, de egyszercsak Marinette a vállamnál fogva hátrahúzott és mivel vagy 15cm-el magassabb voltam nála lábujjhegyreállva megcsókolt. Én rögtön viszonoztam, majd egy kis idő után elválltunk egymástól.

-Remélem még jössz.-mondta majd kacsintott egyett és felment az emeletre. Bámulva néztem utána, pedig már nem is volt ott aztán egy gyors mozdulattal magamra kaptam a cipőm és kiléptem az ajtón, aztán amint tudtam egy sikátorban átváltoztam. Nem tudam várni. Egyszerűen annyira vonzott magához, hogy azthittem ha azonnal nem megyek oda meghalok. Találtam is sikátort, ahol átváltoztam és siettem is a teraszához. Most megtudja ki vagyok? Vagy csaljon meg Macskával? Nagyon elrontottam? Lehet nem szabadott volna otthagynom, hanem még akkor utána futni. Na igen, innen látszik, hogy nemtudok gyorsan dönteni, mert egész életembe helyettem döntöttek. Ma viszont nem. Fogtam magam és bekopogtam a terasz ablakon, ami egyből ki is nyílt.

-Jó estét, Hercegnő!

Sziasztok! Ma már hoztam is a következkező részt, remélem tetszik nektek! Most nagyon jön az ihlet szóval lehet még a másik könyvemhez is teszek ki részt, vagy ide? Majd meglátjuk addig is puszi mindenkinek!<3

Válassz EngemWhere stories live. Discover now