NEXT...az új hősök.

7. Fejezet

Sokat késtem vele, de itt van remelem elnyeri mindenki igényeit. Enyhén bonyolultabb lesz a helyzett a végére.

Jisho;
Remegtem az érintés miatt mégis nem tudtam mozdulni. Féltem, hogy bántani fogom őt ki ennyit törődött velem a bátyám. Ajkait mozgatta az én ajkaimon és éreztem ez szenvedélyes csók ami meg ijeszt.

Alatta feküdtem szemem lecsuktam, de szemem hirtelen nyitottam ki és tettem kezem mellkasára és egy erős lökéssel löktem el őt.
BaekHyun a falhoz csapódott, de valamiért nem adta fel fogta fel támaszkodott és lépett közelebb hozzám.
-Kérlek ne. Nem akarlak bántani.-kezdtem sírni neki, de az ágyra támaszkodva mászott vissza hozzàm.
-Nem fogsz.-mondta, de én tudtam ez nem igaz.
-Baekhyun a bátyám vagy.-mondta mire sóhajtva egyet hagyta abba a dolgot és kelt fel.
-Igazad van.-mondta miközben magára vette poloját. Kicsit rosszul éreztem magam ez miatt, de Baekhyun a bátyám nem tehetek ilyet vele.
Baekhyun ezután le költözött a nappaliba a kanapéra ami rosszul esett és ugy éreztem miattam van és elfoglalóm a helyét.

Azután a dolog után ami volt eltelt néhány nap és anyu nem egedett iskolába azt mondta ki kell pihenjem ezt ami történt. Közben rendbe lett hozva a szobám is szerencsére és nem kell bátyám szobája aludni így vissza költözött mégis féltem a szobámba.
Nem tudtam annyira aludni úgy éreztem baj van úgy éreztem nem biztonságos. Este valamikor alvás közben szemem kinyitottam ki mert hangokat hallottam, de nem a szobámba voltam hanem valami sötét fekete helyen. Éreztem húz le ezért levegőt is alig kaptam kezem nyakamra tettem és néztem körbe merre vagyok.
Levegőt nem kaptam és retegtem és kezdtem elveszteni az erőmet is nem tudtam mozdulni.

Jungkook;
Napok óta nem láttam Jishot és be kell valjam akasztott ez a dolog mert hiába nincs itt Baekhyun tökéletesen teljesít igy is.
-Jungkook.-mondta nevem Baekhyun és közben szorította kezét ökölbe és jött felém.
-Ne hidd, hogy ezzel győztél MR. Zseblámpa.-mondtam, majd oldalra nyúlva fogtam meg a padott ami betonból volt majd egy mozdulattal vágtam hozzà, de a fénnyel fogta és ketté vágta bár azt nem vette észre, hogy közben futottam felé. Mielőtt oda értem volna felugrottam es egy kisebb szaltóval rúgtam fejen.. vagyis azt hittem, de persze a fény pajzs védi ezt a gyereket így a földre kerültem seggel, de újra hátra szaltó, úgy hogy kezem le tettem ezzel el is rugaszkodtam.
-Na mi az Jungkook!-kérdezte Baekhyun.
-Kussolj!-mondtam idegesen. Lendületet véve futottam Baekhyun felé nem kell mondjam a földön ott maradt a cipöm és lábam nyoma az erő miatt. Baekhyun-hoz érve ököl harcba kezdtünk, de le guggolt és rúgta ki lábam, de nem hagytam ököllel gyomron vágtam és keltem fel onnan folytatva ahol el estem miatta.
-Jisho nem akar látni téged.-közölte hirtelen mire elakadtam és torpantam meg.- Utál!
-Nem érdekel!-kaptam el nyakát, de szemei fel villantak.-Baszki.
Ekkor hirtelen robbant közöttünk egy fény gömb és repültem neki a raktár ajtónak a tanár meg fújta le a meccset.
-BAEKHYUN NYERT!- kiabálta a szárnyakkal rendelkező tanár miközben le szállt Baekhyun mellé.
-Basszus.-keltem fel a raktár ajtó meg tört össze miattunk. Hát nem az első, hogy ketten rongálunk órán.
-Jungkook megint második helyen végzett. Vége az órának!-jelentette ki a tanár én pedig idegesen szorítottam kezem ökölbe.
Második hely nekem nem felelt meg. Oda mentem és kérdeztem meg hátha újra lehetne játszani, de nem engedte azt mondta következő hónapban.
Na igen ha vesztesz akkor egy hónap múlva újra probalhatod és én állandóan második vagyok és nem tudom, hogyan is kellene nyernem. Baekhyun boldog mosollyal az ajkain ment el mellettem én épp nyúltam volna utána ha valaki hirtelen nem kapja el a kezem.
-Suga engedj el.-mondtam, de csak nevetni kezdett.
-Ne légy gyerek. Gyakorolj erősebben és nyersz.-mondta majd ment is tovább.
Na igen Suga bár remek barát mégis képes ott hagyni egyedül egy tanács után. Szóval gyakoroljak és így legyek erősebb? Iskola további része is azzal telt, hogy figyeltem Baekhyun-t a tetőről szünetben. Nem szeretek lent lenni mert nem csak azt a srácot, de engem is állandóan le támadnak.

-Baekhyun.-mondtam nevét mire felemelte fejét és engem nezétt. -Gyűlölöm.
-Pedig az elején jobban voltatok.-jelent meg Chanyeol.
-Chan, hát te? Lent kellene lenned és tervezni melyik lányt viszed ma este haza.-mondtam nevetve ezen ő is nevetet és emelte meg kezét.
-Csak kérdezni akarok valamit.-lépet kozelebb hozzám és fogta meg arcomat. Chanyeol mindig is furcsa volt. Mégis az ereje..
-Chan te is..-kezdtem mire fogta be szám és húzta fel karján a pulóvert.
-Igen én is olyan vagyok mint BaekHyun húga.-válaszolta.-Bár az én erőm kicsit más.
-Hogy érted?-húztam el kezét mire hátrébb lepét és mutata azt meg. Hirtelen jelent meg tűz főnix és nézet szemembe.
-Én is tüzet irányítóm, de úgy mint ő. Jisho pusztít és át veszi az erő a testét. Irányítsa őt engem nem én ezzel születtem.-mondta és sohajtot egyet.-Hogy mondjam.. nehéz el magyarázni, de míg én mutáns vagyok kábé ő nem ide tartozik és az ereje pusztít.
-Ha ezt tudod akkor miért nem akadályozod meg?-kérdeztem hirtelen, de el nevette magát közelebb lépett és mutatott le Baekhyun-ra.
-Baekhyun nem hagyja és nem tehetek semmit ha ő nem hagyja. Tompítani akartam az erejét, de Baekhyun azt mondta meg fogja oldani a húga erejét.-nézett szemembe. Chanyeol szeme nem világit és bár ugyan olyan nagyjából az ereje mint Jisho-nak mégis más.
-Chanyeol! Válaszolj valamire nekem.-mondtam, de integetve hagyta el a tetőt. Az ajtóba vissza fordult és rám nézett mosolygott és hagyta el a helyet.

Este a városba sétáltam egyedül agyalva a dolgokon. Chanyeol enyhén más mint Jisho, de miben?
Azt mondta Chanyeol Jisho nem tartozik ide akkor lehet Baekhyun és ő nem is rokon, de akkor ki Jisho? Miért olyan különleges és miért akarja valaki, hogy baja essen?
  Miközben ezeken gondolkodtam valamiért össze szorult a mellkasom és este térdre szívem szorult össze fel nézve nem láttam senkit mégis éreztem nem vagyok egyedül. Hős lennék vagy mi, de mégis egy idegen eléri, hogy mozdulni ne tudjak.
-Ki vagy?-kérdeztem, de csak nevetést hallottam.-Fel kell kelnem.
-Csak próbáld meg.-jelent meg egy nő előttem és fogta körbe arcomat. A nő ismerős volt valahonnan vörös haj és zöld ruha hallottam már róla.
-Méreg.-mondtam mire nevetve hátrább ment és hajolt meg.
-Személyesen.-nézett szemembe, de oldalról valaki nekem dobott egy kibaszott kocsit én meg azzal együtt repültem neki a ház falának persze kezemmel tartottam a kocsit, majd egy erős lökéssel löktek annak a két méter magas pasinak és ereszkedtem térdre hajam takarta szemem és maradjunk annyiban, hogy szerencse nekik, hogy nem lássák arcomat.
-Hahaha ügyes -tapsolt meg méreg és néztem fel tankra le törölve szám ami néhány másodpercre fel is repedt, de utána be is fort. -Ah nem volt erős Tank.
-Pedig tiszta... -kezdte volna előttem állva, de hirtelen álltam fel és fogtam meg annak poloját és csaptam fejjel a falnak magam mögött.
Méreg döbbenten nézett maga elé én meg figyeltem a lányt.
-Szikla fia vagy?-kérdeztem én meg egy vigyorral arcomon döntöttem meg fejem.
-Talán baj?-kérdeztem mire félre lépett hátra.
-Mi csak a főnix lányt keressük.-mondta én meg torpantam meg.
-Jisho? -kérdeztem halkan. A nő hirtelen lépet hátra mivel idegesebb lettem mint voltam.
-Megvan.-mondta én meg emeltem fel fejem, de ekkor a tank pasi fejem fogva meg lökött az utca másik oldalára a kisboltnak ami rám is omlott. Néhány percig ott is maradtam, de utána idegesen sepertem le magam és rohantam Baekhyun házához, ahol Baekhyun kint térdelt kicsit véresen.
-Árnyék el vitte Jisho-t.-mondta le hajtott fejjel sírva Baekhyun.

Mozdulni nem tudtam csak álltam egyhelyben közben a házat néztem ami félig már le èget és hallgattam a tűzoltók visító hangját amik már közelben jártak. Kezem remegni kezdett és szorítottam ökölbe.
  Jisho ereje nem játék és nem szimpla tűz valami különleges és kell nekik. Baekhyun elnyomta az erejét, de most felszínre tört és miattam én miattam. Az eső esni kezdett ekkor rogytam a földre ugyan úgy sokkosan és remegve.

Szívesen várom a kommentet, hiszen biztatás egy írónak a legfontosabb. Puszi mazsolák 💕🥰