NEXT...az új hősök.

2.fejezet.

Nem tudom mikor lesz rész ezután, de addig itt van ez.. Köszönöm a cuki kommenteket és csillagokat is. 😊😊😀💞💞💞💋

Ji-Sho:
Hátam a falnak volt támasztva, de elengedett és kezét ökölbe szorította.
Arca ideges volt és izmait be feszítette majd hajába túrt.

-Ugyan olyan vagy mint a bátyád csak rajtad szoknya van. - mutatott lábamra, de eltakartam a táskámal.
-Nem hasonlítok rá. - takartam combom. - Testvérek vagyunk, de nem hasonlítunk.
-Nekem nem úgy tűnik. - fordult felém és azt nézte, hogy takarom a combom, de hírtelen szemem nézte. - Biztos vagyok benne, hogy a szuperhős erőtők is ugyan az.
-Nekem nincs. - motyogtam.
-Nincs? - kérdezte döbbenten.
-Még! - néztem szurosan szemeibe. - De lesz majd.

Döbbenten nézett, de hírtelen nevetni kezdett hangosan. Ideges lettem így egy határozott mozdulattal arcon csaptam.

-Ugye tudod, hogy ezt hiába csináltad?! - nézett szemembe. - Meg se éreztem. Nem csak szuper erős vagyok, de majdnem sebezhetetlen.
-Chhh...- fordultam el tőle.
-Egy erőtlen lány egy ilyen iskolában.. - tette ujját homlokomra és lökte meg fejem. - Bolond vagy?
Ha lehet idegesebb lettem így mellkasára tettem kezem és arrébb akartam lökni, de mintha valami beton lenne.
-Vicces vagy. - állt arrébb így majdnem a földre estem, de elkapott, de elcsaptam kezét így seggre ültem.

Leguggolt elém és össze tettem lábam. Hírtelen nem is tudtam miért csinálja, de rá is jöttem. A seggre ülés miatta kilátszot az alsó neműm.

-AHHHH.. - sikítottam majd össze szorítottam combom és táskámal takartam magam.
-Majd még találkozunk. - tette zsebre kezét és a másikkal intet egyet.
-UTÁLLAK! - kiabáltam neki. - Idióta.

Felkeltem a földről és lesepertem szoknyám majd táskám magamhoz véve indultam haza, de ott parkolt Baekhyun a suli előtt.
Kiszállt, de a suliban maradt lányok sikítani kezdtek.

-JISHO. - kiabálta integetve igy gyorsan oda futottam.
Az autóban Baekhyun arról beszélt, hogy milyen jól ment neki az erő óra én meg csak bámultam ki, de eszembe jutott valami.
"Végig tudta? - kérdeztem magamban, ahogy eszembe jutott Jungkook, ahogy azt mondta, hogy olyan vagyok mint a Bátyám. - Akkor csak játszott? "
-NEM VAGYOK OLYAN MINT TE. - kiabáltam hírtelen Baekhyun-ra.
Hírtelen rántotta meg a kormányt majd nézett rám.
-Mi a... Jisho mi a fene bajod van? - kérdezte döbbenten.
-Chh.. - húzódtam arrébb mire combomra dobta pulóverét. - Hagyd már abba.

Otthon rögtön kiugrottam a kocsiból leszarva Baekhyun mondandóját fel szobámba magamra zárva az ajtót mire az kinyílt és anyu lépet be.

-Anyu. - mutattam az ajtóra. - Most hogyan fogom bezárni?
-Mi bajod a bátyáddal? - kérdezte az ágyra ülve.
-Semmi. - fordultam oldalamra feküdve.
-Jisho. - piszkálta lábam anyu. - Kicsim.
-Semmi anyu csak nehéz napom volt. - ültem fel és öleltem meg anyut. - Szeretlek.
-Rendben. Én is téged. - puszilt meg majd ment ki.

Az ajtómat nem tudtam se zárni se csukni hála anyunak és annak, hogy majdnem be robbantotta a falal együtt. A falnak volt támasztva az ajtóm én pedig aludni akartam, de nem tudtam.
Oldalamra voltam fordulva úgy néztem a kis dobozt az asztalon amit anyu adott nekem. Nemtudom mi van benne mert addig le van zárva mig nem lesz erőm.

-Jisho. - suttogta valaki így az ajtóra néztem. Baekhyun állt ott engem nézve. - Figyelj..
-Hagyj aludni. - néztem rá.
Besétált és az ágyra ült kicsit arrébb tolta a lábam.
-Nem hasonlítunk. - mosolygott rám. - Te bátrabb vagy mint én.
-Ne viccelj már. - löktem meg mire nevetni kezdett.
-De te igy is bátor vagy anélkül, hogy lenne erőd. - nézett rám és húzta feljebb a takarót.
-Maradsz? - kérdeztem zavartan.
-Persze. - mosolygott.

Kicsi korom óta nem szeretek így aludni nyitott ajtóval csak ha be van zárva. Mikor kicsi voltam majdnem elrabolt valami csukjás maszkos férfi.
Arrébb csúsztam így be bújt hozzám és velem szembe fordult homlokomnak döntve fejét. Kezem megfogta igy szemem lecsuktam és elaludtam.

Reggel is itt feküdt velem bátyám igy felültem és nyújtoztam. Anyu jött fel és szólt, hogy kezdjünk készülni.
Magamra vettem az egyenruhát a fürdőben mire vissza mentem a táskáért addigra ő is eltűnt.

Az iskolában össze futottam egy kicsit béna csajjal aki majdnem hannyat esett mellettem, de megfogtam kezét.

-Köszi. A nevem Natzu. - mosolygott rám.
-Jisho. - mosolyogtam vissza. - Mi az erőd?
-A növényeket tudom irányítani és növeszteni. - jött zavarba.
-Ez nagyon király. - fogtam meg kezét. - Nekem sajna nincs még.
-Ne légy szomorú majd idővel ha szükséged lesz rá meg kapod. - mondta vidáman mire megöleltem ő pedig kicsit megdöbbent.
-Legyünk barátok az itteni lányok csak a bátyám miatt vannak a közelemben és te nagyon aranyos és jófej vagy. - mosolygtam mire bólintott.

A nagy öröm körünk mellett épp Jungkook és csapata ment el mire visszahuztam.
Nem mintha megállt volna csak húzott mire Natzu Jungkook elé állt.

-Natzu. - mondta Jungkook. - Mi az?
-Jungkook, Jisho már percek óta fogja a pólód. - mutatott rám. Jungkook megfordult és engem nézett.
-Mi az erőtlen? - kérdezte gúnyosan. - A bátyád?
"Idegesítő. - mondtam magamban."
-Honnan veszed, hogy Baekhyun a bátyám? - kérdeztem tőle.
-Hallottam. - rántott vállat.
-Na és ha azt mondom, hogy csak pletykák? - kérdeztem keresztbe font kézzel.
-Az? - kérdezte félre döntött fejjel.
"Ha azt mondom igen akkor szivathatom na meg néha Baekhyun elég furcsán viselkedik velem. - tanakodtam magamban miközben Jungkook várta a választ. - Szóval hihető lenne."
-A bátyám. - néztem szemeibe. - De mások vagyunk.

A csengő jelzett igy szedhetem a lábam befelé a suliba. Natzu-val egy osztályba kerültem és nem is bántam legalább nem legyeskedtek rajtam az idegesítő lányok.
Evéskor mellém szegődött bátyám és egy másik srác is akit nem ismertem, de nem is érdekelt.

-Fujj. - mondtam mert valami fonnyadt almát adtak, de Natzu rendbe szedte.
-Jisho ő itt Kai...öhmm teleportál. - gondolkodott.
-Szia. - mosolyogtam rá.
-A húgomhoz tilos érni. - parancsolt a fiúra.

A később Natzu és én elmentünk a közeli kajáldába enni egy hamburgert és inni is egy fincsi bubble teát. Ja de mi fogadott Jungkook szép csapata ahogy ettek és nevettek. Pont találkozott a tekintettem az övével, de leültünk az ablakhoz.
Úgy ültem hogy Natzu takarjon, de néha találkozott a tekintetünk.

-Epres bubble teát kérek. - mondta Natzu. - Jisho?
-Hmmm.. Hmmm.. - néztem a lapot. - Talán... A dinnyés finom? *a lány bólintott * Akkor olyat. Köszönjük.

Míg vártunk olyan gyorsan történt minden, hogy alig tudom felfogni.
Egy autó csikorgás elfordítottam a fejem és egy autó száguldott "felém".
Nem tudtam mozdulni, de egy test ugrott elém takarva és magához húzva. Teljesen magához húzott majd egy boom és sikolyok vizhangja.

-NORMÁLIS VAGY? - kiabálta Jungkook aki tartott. - MIÉRT NEM MOZDULTÁL?
Körbe néztem és a barátom Natzu sértetlen volt mintha csak engem céloztak volna meg.
-Majdnem meghaltam. - suttogtam.
-Mi bajod? - kérdezte tovább tartva. - Jól vagy? Mintha csak téged céloztak volna meg. Hallassz?
-Nem. - toltam el.

Gyorsan felvettem a táskám és haza futottam. Útközben csak azon kattogtam, hogy mintha engem célozták volna meg. Otthon felakartam futni az emeletre, de Baekhyun megfogta csuklóm visszatartva. Nem gondolkoztam csak megöleltem sírva. Biztosan megdöbbent. Közelebb húzott magához.

-Mi az törpe? - kérdezte hátamat simogatva közben.

Mit tegyek? Ha elmondom mi volt akkor kiakad teljesen és vége mindennek amit eddig elértem.. De már biztosan látta, hogy sírok.

Még mindig remegtem azután, de bátyám kezeit nyugodtan és biztonságban tartottak.

Vajon tényleg Jisho volt a célpont vagy csak véletlenül történt minden?
Komment csillag. 😙😙💞💞