Ciel Phantomhive szemszöge
Felpillanták a lapok közül, majd tekintetem egyenesen az órára irányul.
Bimm-bamm
- üti el az óra éjfélt. Hiába kellene ilyenkor az előkelőknek a hálószobában aludniuk, én eme nemes szabályt megszegvén pergamenjeim felett görnyedve gondolkodák. Szemem ide-oda mustrál, s a fejemben elhelyezkedő fogaskerekek robotokat megszégyenítő gyorsasággal pörögnek. A madártollat beletévén a kalamárisba, kezem máris a lapra helyeződik, s gondoltaimban szavakat formálok, melyek megjelennek a fehér felületen. Sokat gondolkodák, mit hogyan fogalmazzak meg, s rengeteg időt trónolok a szótárak, szószedetek felett szinonímákat keresvén, hiszen nem igazán volt részem még abban, hogy hivatalos levelet kelljen írnom a királynőnek.
Kopp-kopp-kopp
- kopog a toll szinte megállás nélkül. Amint kezdek ráérezni a mondatalkotás örömére, a lap véget is ér. Utolsó cselekvésként aláírom s lepecsételem irományom, végül a postagalamb lábaira kötöm. A hűséges madárka szárnyait kibontá; majd eltűnik az éjszakai sötétségben, s utját a csillagok aranyozzák be, melynek hála tudja, hova repüljön...
Leporolván hálóruhám szép lassan elindulok a szobám felé. Az egész Phantomhive birtok a csend uralma alatt nyugszik, s eme némaságot apró lábaim dobbanata zavarja meg. A fénytelen folyosók mentén végül elérek a szobámig, majd ágyamba dőlvén rögtön az álmok birodalmába utazok.
~~~~
Hali!🖤
Remélem tetszett ez a kis prológus. Kommentben várom, hogy kíváncsiak vagytok-e a folytatásra!
Puszi mindenkinek 🖤
~~~~
DU LIEST GERADE
A szárnyait bontogató röpképtelen madár [SebaCiel]
FanfictionCiel Phantomhive szárnyait bontogatja, ezáltal próbál egyre erősebbé válni, s helyt állni a pozíciójában. Azonban észre sem veszi, de valójában röpképtelen. Vagyis, nem teljesen.... 🖤Sebastian Michaelis x Chiel Phantomhive 🖤Yaoi Fanfiction 🖤Trág...