Amikor a fal magasnak tűnik / Bucky Barnes ff. /

Chapter Six

Bucky szemszöge :
Lassan megérkeztünk a főhadiszállásra ahol a többi bosszúálló is megismerte Miát.
- Clint és Bucky között van egy szabad szoba jó lesz? - kérdezte Tony.
- Jobb nem is lehetne - mondta Mia majd megfogtam a kezét erre a bosszúállók érett módon húzni kezdtek. Ezek után már csak lényegtelen dolgokról beszéltünk majd lassan mindenki elvonult. Ameddig Mia elment zuhanyozni addig Steve bejött hozzám.
- Szerelmes vagy ugye? - kérdezte mosolyogva.
- Nem tudtam hogy ilyen erős érzelmei lehetnek egy embernek - feleltem őszintén.
- Hát Buck akkor hívd el randira látszik, hogy szikrázik köztetek a levegő - tanácsolta Steve.
- Olyan okos, szép, kedves mintha nem is földi teremtmény lenne - áradoztam mire Steve elnevette magát.
- Tényleg teljesen elcsavarta a fejed - állapította meg a teljesen nyilvánvalót. Ekkor valaki kopogott.
- Igen - szóltam ki. Mia dugta be a fejét.
- Zavarok? - kérdezte kicsit szomorkásan.
- Nem dehogy már úgyis mennem kell Nat vár megígértem, hogy megnézem vele a Star warsot - mondta fájdalmas arccal. Ezután Steve kiment Mia pedig leült mellém az ágyra és hozzám bújt.
- Valami baj van? - kérdeztem a haját simogatva.
- Nincs csak még mindig nem hiszem el. Pár napja még a nevelőszüleimmel veszekedtem most meg itt vagyok veled- mondta a fém tenyeremet birizgálva.
- El sem tudom mondani, hogy milyen szerencsés vagyok hogy vagy nekem. Tudod amikor újra találkoztam Steve-vel nem ismertem meg szörnyű volt az igazi Bucky hadakozott a katonával akit a HYDRA teremtett. Aztán egyszer csak győzött de az emberek már nem úgy néztek rám azután. Mindenki csak a gyilkost látta. Főleg a bécsi robbantás után - mondtam miközben fém ujjaimat összefűztem az övéivel.
- Én mindig hinni fogok benned bármi lesz is - nézett fel rám.
- Köszönöm hogy vagy nekem. Örökké szeretni foglak bármi lesz is - mondtam miközben az ajkaira hajoltam. Ám de ekkor kivágódott az ajtó.
-Ne már Steve nem is szexelnek - állt az ajtóban Sam.
- Mi a franc? - kérdeztem mire csak legyintett becsukta az ajtót és kiment.
-Ezzel lőttek a romantikának -  mondta nevetve Mía mire én csak bólogatni tudtam.
Ezután már csak beszélgettünk amíg Mía el nem aludt az ő arcát fürkészve ragadott el az álom.
Mía szemszöge:
Éjszaka arra keltem, hogy Bucky nyöszörög és mozgolódik. Rosszat álmodott. Sejtettem hogy a HYDRA után vannak rémálmai. Elkezdtem rázogatni a vállát amikor egyszer csak kipattant a szeme és egyből megölelt. Könnyei átáztatták a pólómat miközben a hátát simogattam.
- Shh nincs semmi baj itt vagyok - lassan elvált tőlem. Kisimítottam a haját a szeméből és letöröltem a könnyeit.
- Rosszat álmodtál? - kérdeztem mire megszólalt.
- Azt álmodtam hogy elvesztettelek - mondta mire közelebb hajoltam és megcsókoltam.
- Ettől nem kell félned én mindig itt leszek neked aludj vissza - mondtam miután elváltunk. Visszafeküdtünk és addig simogattam a haját míg el nem aludt majd nem sokkal később én is álomra hajtottam a fejemet.
Reggel arra keltem hogy Bucky a hajamat simogatta. Mikor kinyitottam a szemem a legszebb kék szempárral találtam szembe magam.
- Jó reggelt - köszönt mire én visszacsuktam a szemem és hozzábújtam jelezve hogy én még aludni szeretnék mire elnevette magát és belepuszilt a hajamba.
- Akkor aludjunk -ez volt az utolsó amit felfogtam. Amikor legközelebb felkeltem nem volt mellettem de hallottam a víz csobogását a fürdőből szóval gondoltam hogy ott van. Lassan felkeltem és átmentem a saját szobámba letusoltam felöltöztem és lementem a konyhába. Vagyis lementem volna ha nem tévedtem volna el. Hál istennek összetalálkoztam Nat-tel aki elkalauzolt a konyháig. Gondoltam kedveskedek a többieknek úgyhogy mindent előkészítettem és sütöttem palacsintát. A végére már nagyon untam  de az utolsó pár darabnál megtalált Buckaroo majd Péntek szólt a többieknek. Akik ahogy meghallották hogy kaja konkrétan egymást fellökve rohantak a konyhába. Eléggé meglepődtek hiszen legtöbben az amerikai palacsintához vannak szokva de összességében mindenkinek ízlett. Délután közös filmezés mellett döntöttünk ami a bosszúállóknál nem egyszerű főleg ha horrorról van szó. Vízió egész film alatt azt magyarázta hogy nem kell félni mert ez csak egy film, mivel a 40-es években játszódik Steve és Bucky kiemelték az összes apró részletet ami nem úgy történt mint ahogy a filmben volt, ezt Sam folyton kifigurázta, ezért pedig Tony mindig rászólt mert nem hallotta a filmet. Egy szóval teljes káosz. Így hát örültem amikor vége lett.