Amikor a fal magasnak tűnik / Bucky Barnes ff. /

Chapter Four

-Bucky szemszöge-
Arra keltem hogy valaki kopog és mivel fel se fogtam, hogy hol vagyok így benyitott valaki.
- Mía nem láttad a kék pengetőmet? - kérdezte egy fiú pár évvel lehetett fiatalabb mint Mía. Erre viszont már felpattantam.
-Uhh bocsi nem tudtam hogy más is van itt - kért elnézést a tarkóját vakarva.
- Semmi baj elvégre későn érkeztem James Buchanan Barnes - nyújtottam a kezem.
- Varga Márk - rázta meg - Mía sokat áradozott rólad de nem tudtam hogy ismeritek egymást - mosolyodott el erre muszáj volt mosolyogjak de hamarosan egy párna találta fejbe Márkot.

-Mía szemszöge-
- Maradj csöndben mert a végén eltalálom mondani a rajongásod Wanda iránt - mondtam mérgesen erre behúzta a nyakát.
-Na de nem láttad a pengetőmet? - kérdezte.
-Nem de menj már aludni szeretnék - mondtam miközben ásítottam.
Miután kiment Bucky visszabújt mellém.
-Nem akarsz eljönni velem a toronyban? - kérdezte miközben nyomott egy puszit a nyakamra.
- Nem tudom nem zavarnék? - kérdeztem miközben átöleltem.
- Dehogy, mindenki várja hogy megismerjen - mondta.
-Akkor mikor indulunk? - kérdeztem mosolyogva.
- Amint készen állsz a quinjet közel van azzal megyünk vissza, itt van pár ember aki szeretne találkozni veled - válaszolta.
- Összepakolok pár cuccot és mehetünk - szóltam vidáman majd felálltam és nekiálltam pakolni. Bucky csak feküdt az ágyon és mosolyogva figyelt.
- Minek örülsz ennyire? - kérdeztem amikor kész lettem és leültem mellé az ágyra.
- Annak hogy a világ legszebb legkedvesebb legokosabb és nem mellesleg legdögösebb nőjét magam mellett tudhatom - mondta és magához húzott, belemosolyogtam a csókunkba.
- Nos a legaranyosabb legszexibb és legerősebb pasi címet már túl is szárnyaltad - mondtam és nyomtam egy puszit a szájára.
- Én kicsi Míám- suttogta a fülembe miközben átölelt.
Ekkor Zsolt (a nevelőapám) bejött a szobámba ami már nem sokáig lesz az legalábbis remélem.
- Figyelj Mía ma te vigyázol a házra mi megyünk Márk előadására - mondta köszönés nélkül majd meglátta Buckyt.
- Maga ki és mit keres a házamban? - kérdezte idegesen, sosem volt egy nyugodt ember.
- Jó reggelt James Barnes - nyújtotta a kezét.
- Varga Zsolt de a második kérdésem még megválaszolatlan- rázta meg Bucky kezét.
-Csak eljött értem de későn ért ide és nem akartunk olyan későn indulni- mondtam a kezébe nyomva a kulcsom.
- Mi hova mész és miért nem szóltál? - kezdett egyre idegesebb lenni.
- Velem jön a Stark toronyba vagyis már Bosszúállók torony várnak minket nem messze a quinjeten - állt mellém Bucky.
- Mert ki maga hogy oda viszi? - nézett rá úgy, mint egy véres rongyra.
- A tél katonája a bosszúállók szervezet tagja Steve Rogers társa voltam a II. világháborúban - húzta ki magát így magasabb is lett mint a nevelőapám.
- És ki maga Míának? - bökte ki azt amire eredetileg kiváncsi volt.
- A vőlegénye, az esküvőt New York mellett tartjuk ha igényük eljöhetnek csak jelezzék időben. - válaszolta miközben átölelte a derekam.
- Zsolti igyekezz indulnunk kell - nyitott be Krisztina.
-Itt meg mi folyik? - kérdezte amikor meglátta a "vőlegényem" és Zsoltot.
- Mía elfelejtette említeni hogy megkérték a kezét és igent mondott most pedig csak úgy elmennének. - vázolta fel a helyzetet Zsolt.
Gyorsan felvettem egy köves gyűrűt hogy hihető legyen.
- Hát hadd menjenek legyetek boldogok - mondta és azzal kiment majd ment utána ment Zsolt is.
- Szóval mikor lesz az esküvő? - kérdeztem húzva az agyát.
-Mit szólnál az augusztushoz? - kérdezte a derekamat átölelve.
- Tökéletes. - suttogtam rózsaszínes dús ajkaira.
- Na de pakolj mihamarabb szeretnék elmenni innen nem túl szimpatikus ez a Zsolt. - nyomott egy puszit az ajkaimra és segített összerámolni. Én még gyorsan felkaptam a plüssmacim amit kiskoromban kaptam még az igazi szüleimtől.
- Induljunk. - szóltam Buckynak. Átvett tőlem pár csomagot és így indultunk el egy közeli rétre ahol a quinjet állt.

To be continued...