|| Lea szemszöge ||
— Furi vagy. Nem értem miért szeretett meg téged Josh. - hallok egy hangot hátam mögül, majd mikor megfordulok egy aranyos kislánnyal találom magam szemben. Már láttam valahol biztos ő Josh kishúga de ha csak az anyjának akar elvinni? Ha nem ezt akarná akkor miért jött ide?
— Tényleg Josh "húga" vagyok és ne félj anyámtól ő nem tud neked ártani, de a főnökei igen. Engem pedig Josh küldött hogy vigyázzak rád. - mosolyodik el majd a hűtőhöz sétál. — Meg van. - fog kezébe egy csomag fánkot.
— Te eszel? - nézek furán a kislányra.
— Miért ne ennék? Attól hogy még Josh nem eszik mert szellem én még ehetek.
— És mi a neved?
— Jessica, - válaszolja gyorsan — de szólíts csak Jessnek.
Nem törődve a kislánnyal vissza mentem a szobámba és elfoglaltam jól megérdemelt helyem az ágyban.
23:42
Josh hová mehetett? És miért küldte ide a kishúgát, mitől kell engem megvédeni?
— Nem tudhatsz mindig mindent! - emeli fentebb hangját Jess.
— Annyit csak tudhatok, hogy Josh hová ment szerintem ennyit megérdemlek vagy nem?! - úgy érzem mostmár bele fogok őrülni ebbe az egészbe. Egyszerűen nem bírom tovább, jobb lett volna ha sohasem találkozom Joshal.
Bármennyire is fura de pár nap alatt nagyon megszerettem újra akarom őt látni. Semmi mást sem szeretnék jobban.
— Nem érdemelsz. - válaszol Jess - Aludj tovább.
— De újra akarom látni. - nézek a lányra.
Csak sóhajt egyet és eltűnik. Azt mondta vigyáz rám akkor most hová ment? Egyre jobban fáj a fejem... nem bírom tovább álomba merülök.
Reggel senki sem állt ágyam mellett egyedül voltam. Jess itt hagyott és vissza sem jött. Inkább kivettem egy szabad napot minthogy így lássanak az emberek. Nem akarom sajnálkozásaikat hallgatni, főleg nem a Hilda néniét. Megkell próbálnom elfelejeteni Josht és az egész idióta családját. Gondolkodásom kopogás zavarja meg. Vajon ki lehet az? A barátnőm Silvia épp nincs a városban, elutazott a családjához Mexikóba. Lassu léptekkel közeledek az ajtóhoz, letörlöm könnycseppeim majd az ajtó mellett lógó tükörbe nézek. Szemeim vér vörösek és táskák vannak a szemem alatt, de nem törődöm ezekkel csak kinyitom az ajtót.
— Szia Lea. - mosolyog rám én pedig érzem hogy teljesen elvörösödöm. Nem akarom hogy így lásson.
ESTÁS LEYENDO
Baleset
FanficA történet főszereplője Lea aki látja a szellemeket, a lány nehezen él ezzel az adottságával és nagyon is utálja. De egy nap megváltozik a véleménye erről a képességéről, amikor találkozik egy titokzatos személlyel Joshal akivel az elején nincs fény...
