A pillangó mindig hallgat

Hatodik fejezet

Miért?
Egyszerűen lefagytam. A fülemben hallottam a szívdobogásomat. Szavai tőrként hasítottak a szívembe. Közölte velem, hogy ő sosem tud senkit sem megszeretni és nem szeretne hiú ábrándokba kergetni. Nem akar engem olyan álomba ringatni, hogy köztünk bármi is lesz valaha barátság extrákkal kapcsolaton kívűl. Egyébként meg nagyon bír és szereti a személyiségemet. Arra viszont, hogy igazán szeressen vagy szerelmes legyen belém sosem lesz képes.  Visszakérdeztem, hogy sosem próbálkozott senkivel sem? Erre közölte, hogy volt egy lány, akivel hónapokig küszködött és végül nem lett semmi. Úgy érezte, hogy sose fogja őszintén szeretni. Egyszerűen úgy éreztem, hogy kitépi a szívemet a szavaival, mintha egy présgépbe tette volna és minden mondatával egyre szorosabb és szorosabb lett a gép. Ezek után nem közölhettem vele, hogy én meg fülig szerelmes vagyok és szeretném, ha összejönnénk. Tehát, hallgattam. Gondoltam
ideje blöffölni. Közöltem vele, hogy én pedig még mindig az exemet szeretem valamennyire. Szóval, esélytelen, hogy bármit is érezzek iránta. Nem tagadom, szörnyű volt ekkorát hazudni. Emiatt is megszakadt egy kicsit a szívem. De mit tehettem volna? Ha, igazat mondok elveszítem és azt egyáltalán nem akartam. Miután abbahagytuk ezt az igazán fájdalmas és kellemetlen beszélgetést, újra megcsókolt. Lehet most szánalmasnak tűnők, hogy még ezek után is visszacsókoltam és nem fej vesztve menekültem. De annyira szerettem, hogy nem lettem volna képes ott hagyni őt. Egyszerre volt borzalmas és csodálatos az egész. Mert mikor egymás szemébe néztünk, láttam a vágyat lobogni a kék szemeiben. Majd felfalt velük. Valahogy mégis most kicsit érzelem mentesebbnek tűnt a csók a történtek miatt. Elkezdtek forrósodni a dolgok, de úgy nagyon. Nem akartam már az első randin megadni magamat neki. De annyira jó volt, hogy nem tudtam nemet mondani. Beletúrt és markolt a hajamba közben egyre vadabbul csókolt. Aztán áttért a nyakamra. Óvatos és könnyed puszikat lehelt rá először. A keze végig kúszott a karomon majd a combomon. Amibe bele is markolt. Felnyögtem és mindennél jobban akartam már őt. Elkezdtük egymást vetkőztetni. Kicsit hevesebben, mint kellett volna. De hát az érzelmeknek ki parancsol? A teste forró volt. Tudtam, hogy jelen pillanatban csak engem akar, csak rám vágyik. Ez a gondolat még jobban lángra robbantott. Már ésszerűen sem tudtam gondolkodni. Az ágyra lökött és innentől fogva mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mi történhetett. Az egész mindenség után összebújva aludtunk el. Szerintem említenem sem kell, mert már sejthetitek, hogy elég különösen alakult közöttünk a másnap reggel.