↳˳⸙;; ❝ Notice me Senpai Todorokixreaderᵕ̈ ೫˚∗:

3. Felemás

"Vér illat...Olyan csábító"

-Amilyen gyorsan csak tudtam át öltöztem és se szó se beszéd el futottam. 

Egészen addig amíg a vér illata nem erősödött.

A kíváncsiságom és a vér iránti vágyam túl nagy. Nem vagyok normális.

Egy sikátorba értem.

Milyen ironikus...Egy hős sincs itt.

Francba!

Egy félig vörös félig fekete hajú lány feküdt a földön...Szemei csukva voltak de bal szeme alatt látszik egy fekete kereszt. Fekete ruháját vér áztatja...Haldoklik!

-VALAKI SEGÍTSEN!!! - Ordítottam majd telefonom elővéve hívtam a rendőrséget és a mentőket...

A könnyek az arcomon egyenesen a lány véres testére hullanak.

Ez gyönyörű~ 

Miért sírok ha szépnek látom a halált?

Alig telt el 10 perc meg érkeztek a rendőrök, de a mentősök sehol. Egy macska rendőr lépett elém.

-Jó napot! Ön hívott minket? Mi történt?-Nézett rám nagy kék szemeivel. Alig tudtam meg szólalni...

-Én cs-csak sétálni jöttem, de sikolyt hallottam..K-é-Későn értem ide...-Törölgettem szemem.

-Rendben, Kérem jöjjön velünk. Az anyukáját már fel hívtuk. -Válaszolta,majd intett hogy menjek utána. 

Ki lehet ez a lány? Várjunk!!! A képességem!

-Várjon! A képességemmel tudok segíteni a lányon a mentősök már nem fognak ide érni időben!- A lányhoz rohantam kezem homlokára emeltem. Meg jelent a Glória...A sebei be gyógyultak.

 Össze estem.

-Jól van?-Sietett oda hozzám egy rendőr.

-Igen, csak az ilyesmi le fáraszt. Nincs már semmi komoly baja. Ha nem gond meg várhatnánk míg ide érnek a mentősök?-Néztem rá. 

Meg mentettem a lány életét...Bár eléggé le fárasztott, de még lábra tudok állni.

-Igen. -Válaszolta. Addig a lányt néztem..Még nem ébredt fel. Ki lehet ő? Mi történt vele? A mentősök meg érkeztek és pár kérdés után el vitték.

Fárasztó volt, talán olyan 23:00 lehetett mikor vége lett a "faggatásnak". Legalább is azt hittem vége, de amint haza értem...

-(Név)! Mi történt? Ugye nem tettél semmit?!-Kezdett neki anyám. Mire csak fáradtan sóhajtottam.

-Rossz elő érzésem volt és sétálni volt kedvem. Így el mentem. Sikolyt és sírást hallottam, de mire oda értem már nem volt ott senki. Kivéve persze az a lány...Nem hagyhattam ott! Hívtam a rendőröket és a mentősöket. Csak a rendőrök érték ki időben. Ezért hát a képességem gyógyító részét alkalmaztam rajta, pont mint aznap...Végül a mentősök is ki értek. A többit pedig már tudod. -Vettem egy óriási levegőt. Ugyan is ezt lélegzet vétel nélkül hadartam el.

Reggel egész korán keltem fel. Amilyen gyorsan csak tudtam futottam a suliba. Fél úton össze futottam Izuku-val.

-Ohayo Izu-chan~ -Futottam hozzá vigyorogva.

-O-ohayo (név)-chan! - Mosolygott rám Izuku. Wao~ Már nem is dadog annyira.

-Hogy vagy?-Totyogtam mellette.

-Jól Köszönöm. Na és te?-Vette ki füléből a fülhallgatót. Oh eddig zenét hallgatott? Észre sem vettem..

.-A tegnapi és azelőtti után mondhatni jól. - Gondolkoztam el egy percre.

  Egymás után ennyi rossz...Vajon meddig bírom még?

-Miért? Mi történt?-Nézett rám kíváncsian.

-Mikor ide költöztem...Balesetet szenvedtem a családommal. Engem meg védett a képességem, de a szüleimet nem. Anyukámat meg tudtam menteni de, apám....Őt már...Már nem tudtam meg menteni...-A földet néztem, könnyes szemekkel...Nem sírhatok.

-Részvétem.-Szomorodott el Izuku.

-Köszönöm. Tegnap pedig találtam egy lányt. Majd nem meg halt, sikeresen meg mentettem. - Tűrtem el egy Sz/h (ui: Haj szín) tincsemet.

-Végül mi lett vele? -Érdeklődött Izuku. Miközben a suli elé értünk.

-Nem tudom..-Mondtam kissé hallkan. Majd be mentünk. Egyenesen az 1/A.

Szinte már mindenki bent volt. Viszont egy félig fehér, félig vörös hajú fiú is jelen volt.

  Őt nem láttam tegnap. Viszont nagyon helyes! 

Egy vörös hajú fiú mellett foglaltam helyet.

 Pár perc el teltével egy sárga hernyó (?) kúszott be a terembe. Ez meg ki?

Azok a szemek...Ki lehet ez a felemás hajú?

__________________________

Hi Angels! ^^
Íme a folytatás. Nos milyen lett? :D
Igen bele csempésztem az Oc-t is.