Finn Wolfhard |BEFEJEZETT|

30.rész

Most értem haza, jól éreztem, de ez a kép mindent elrontott. Azonnal felhívom Finn-t.
Kicsöng.

-Szia Karinám. Mi újság? -kérdezi.

-Tényleg nem tudod mi újság? Mikor akartad elmondani, hogy van valakid? -kiabálok.

-Tessék? Dehát nekem csak te vagy. Senki más.

-Igen? Akkor mi az a kép instán ahol egy csajt ölelgetsz? -tudom nem kéne ennyire kiakadnom, hiszen csak egy ölelés, de akkor is.

-Karina -neveti el magát.
-Ne haragudj, de ez nem az aminek látszik. Forgatáson voltunk, aztán elmentünk kajálni és egy csomó lesifotós volt körülöttünk. Megöleltem, mert tök ügyesen játszotta a szerepét. De esküszöm semmi komolyabb. -magyarázza.

-Na tudod kinek esküdözzél. -na ez így nem tudom, hogy jött. Kicsit mérges vagyok..
-Sajnálom, ezt nem így akartam. -nevetem el magam.

-Akkor nincs harag?

-Nincs.

-Hallom voltál bungee jumping-olni. Milyen volt? -kérdezi.

-Öhh.. egynek elment. De nagyon féltem. De megcsináltam, szóval.. -mondom.

-Értem. Örülök, hogy tetszett. De most nekem mennem kell pakolni. Már csak kettőt kell aludni és újra találkozunk. -sóhajtozik, és hallom hangján, hogy vigyorog mint egy tejbetök.

-Okés. Szia. -bontom a vonalat, majd lerohanok a nappaliba, ahol anya és apa tv-znek.

-Haliii -vigyorgok.

-Miért vigyorog? Hívjam a mentőket? -suttogja apa anyának.

-Lehet, hogy kéne. -mondja anya.

-Naa.. ez nem volt szép. -görbítem le az ajkaimat.

-Na mond. Mi ez a nagy vigyor? -kérdezi apa.

-Hát, ugye ma voltunk bungee jumping-olni és le mertem ugrani. -mosolygok magabiztosan.

-Ügyes vagy. -mondják egyszerre, majd újra atv-nek szentelik figyelmüket. Na erről is ennyit. Felmegyek a szobámba, megkeresem a pizsimet és elindulok a fürdőszobába. Bekopogok, de nem jön válasz ezért benyitok, aztán magamra zárom az ajtót. Gyorsan letusolok és felveszem a pizsamámat. Vissza sétálok a szobámba és bedőlök az ágyba. Felkapcsolom az éjjeli szekrényemen lévő kis lámpát és magamra húzom vékony takarómat, behunyom a szemeim, majd elkezdek egy kicsit gondolkodni. Holnap a lányok eljönnek és segítenek bepakolni és itt is fognak aludni. Lilla nagyon sokszor elmondja, hogy el fogjuk felejteni egymást, de mi mindig elmondjuk neki, hogy minden este videochatelni fogunk. Úgy várom már, hogy Londonba menjek Finn-el.
Elálmosodtam, szóval lekapcsolom a lámpát és végleg elalszok.

*******

-Jó reggelt virágszálaaam. -ugrik rám valaki. Próbálom kinyitni a szemem, de egyszerűen annyira világos van, hogy kiég a retinám, ezért inkább fejemre húzom a takaróm.

-Nem vagyok senki virágszála. -morgom, majd a párnába dúrom a fejem.

-Gyere máár. Nagyon sok dolgunk van még, nincs időnk aludni. -húzza le rólam a takaróm Adri. Lassan nyitogatom pilláimat és meglátom őket, Lilla a szekrényemben turkál, Liza mellettem fekszik és Adri egy tálcát pakol az író asztalomra.

-Anyukád elment a boltba, nem sokára visszajön. -mászik ki Lilla a szekrényemből, és hozzámvág egy farmer rövid gatyát és egy egyszerű szürke pólót. Kimászok az ágyból és a fürdő felé veszem az irányt. Beszaladok és felöltözök, fogat mosok, megfésülködök, majd összekötöm a hajam. Visszasétálok a szobámba, leülök az ágyamra kezemben a tálcával és enni kezdek.