Storm élete

A vallomás

Reggel izgatottan ettem meg a reggelimet ugyanis ma készülök elmondani Angel-nek hogy mit érzek. 
Felicity és Max ismét bejöttek hozzám,hogy lecsutakoljanak. Felicity mintha a lelkembe látott volna ugyanis ezt mondta:
- Láttam ám lovacskám, hogy hogyan nézel Angel-re. Biztos tetszik neked így befonom a sörényed szépre,hogy jól nézz ki mikor elmondod neki, hogy mit érzel. Már kint vár a karámban.
Örültem,hogy befonta a sörényem mert így kicsit kicsinosított talán el tudom mondani neki.
A lány lassan kivezetett engem a karámba Angel mellé. Apám és Szotyi a kutya is kint volt. Bezárták a karám ajtót. Najó most vagy soha. Lassú léptekkel mentem oda a gyönyörű szívem választottjához. Rám emelte szépséges szemét.
- Drága Angel. Már régóta el akartam neked mondani valami fontosat.
~ Hallgatlak Storm.-felelte bársonyosan szép hangján.
- Már az első pillanatban mikor megérkeztél tudtam,hogy fontos vagy nekem és azóta, jobban megismertelek és már biztosan tudom,hogy beléd estem. Nagyon fontos vagy nekem és sokat jelentene ha a barátnőm lennél.
~ Nagyra értékelem vallomásod és már én is régóta hasonló érzéseket táplálok irántad. Úgyhogy igen, leszek a barátnőd.
- Oh drága Angel! Köszönöm!
Ekkor az orromat finoman az ő orrához dörgöltem. Percekig állhattunk így mikor meghallottam Felicity ujjongását a karámon kívülről. Jó érzés volt tudni, hogy örül nekem. Angel-el vágtázni kezdtünk a karámban majd a játékba apám Tornádó is beszállt.

Pár órával később Felicity bevitt engem az Istállóba és felnyergelt. Azt mondta hogy még egyszer menjünk végig a pályán, hogy a versenyen jól menjen. Ja igen a verseny,holnap lesz. Kicsit izgulok,de biztosan menni fog. Mikor haza értünk már senki nem volt a karámban. Bevittek az istállóba majd megkaptam a vacsorámat. Még beszélgettem Angel-el egy kicsit aztán úgy döntöttem ideje aludni.