Árnyvadászok között

13. fejezet

-Ömmm....Tudod Luca van egy kis gond-mondta halkan Clary.

-Mi az?-kérdeztem.

-Nos.....Jace és én.....-mondta.
-Jace és te....?-kérdeztem.
-Együtt vagyunk-mondta.
-Hogy?-akadtam ki.
-Igen. Ha szabad megkérdeznem, akkor mikor....-mondta.
-Két héttel ezelőtt, Szerdán, viszont egy hete szakítottam vele-mondtam.
-Mi történt?-kérdezte Isabell.
-Nos annyi, hogy félholtra verte a bátyámat, aki elmondta nekem, hogy Jace miket gondol rólam.
-Úúú, sajnálom-mondta Izzy.
-Hát én meg nem. Ha ennyire méltatott, hogy egy hét után összeverje a bátyámat, és tőle kellett megtudnom, hogy valójában mit gondol rólam Jace, akkor nem is érte meg ez a kapcsolat-magyaráztam.
-Jó látni, hogy ilyen erős vagy-mondta Clary mosolyogva.
-Nehéz annak lenni, de megéri-nevettem fel.
-Amúgy ti mióta vagytok együtt?-néztem Clary-re.
-Hát, lassan fél éve-mondta.
-Mivan?-akadtam ki ismét.
-Igen, és sajnálom, hogy így kell megtudnod-ölelt meg.
-Semmi baj, és veled sem akarok rosszba lenni. Azt nem mondom, hogy Jace nyakát nem tekerném ki, de azért visszafogom magam-mosolyogtam.
-Asszem az lesz a legjobb, ha szakítok vele...-momdta lehajtott fejjel Clary.
-Jaj, nehogy miattam menjen tönkre a kapcsolatotok. Nem tudom Jace mit gondolt, mikor ezt összehozta, de szerintem nem volt eszénél. Engem már nem érdekel, volt egy esélye, elszúrta, engem pedig nem foglalkoztat. Élje úgy az életét, ahogy akarja, csak engem hagyjon ki belőle-mondtam, majd megöleltem Clary-t.

Isabell és Clary lementek, én pedig fent maradtam a szobámban, és elkezdtem kipakolni. Egyszer csak egy kopogást hallottam.
-Gyere!-kiáltottam.
-Szia Luca, zavarok?-kérdezte Alec.
-Dehogy zavarsz, csak pakolok.
-Segítsek?
-Köszönöm, de boldogulok-mosolyogtam rá.
-Tudod, Jace elmondta, hogy volt köztetek valami-szólalt meg pár perc csend után.
-És mit mondott?-néztem rá kérdőn.
-Annyit, hogy amikor meglátott téged a suliban, rögtön beléd szeretett, még ha tudta is, hogy nem szabad. Aztán bevallotta neked, hogy szeret, és összejöttetek. Voltak balhék a bátyáddal, itt nem tudom mire célzott, de nem fontos. Aztán pedig szakítottatok. Azt nem mondta, hogy hogyan-mondta.
-Aha-mondtam, miközben azon gondolkoztam, hogy lenne bármi értelme annak, ha én is elmondanám neki a saját szemszögemből ezt a "kapcsolatot". Végül úgy döntöttem, mi veszteni valóm lenne.
-Untatnálak azzal, ha elmesélném én is, hogy én hogy éltem meg?-néztem a szemébe.
-Dehogy! Ha arra van szükséged, hogy valakinek elmondd, akkor én állok rendelkezésedre-mondta mire felkuncogtam.
Elmeséltem neki az egész történetet, az elejétől kezdve a mai napig, ő pedig folyamatosan figyelt, és egyszer se láttam rajta, hogy elkalandozott volna. Bevallom, jó érzés volt valakinek az egészet kibeszélni, még Hanna se tudott ennyi mindenről.
-Hű-szólalt meg, mikor befejeztem a mesélést.
-Hát ez durva. Szóval azért szakítottatok Jace-el, mert szétverte a bátyádat, és azt mondta neki, hogy soha nem is kellettél neki, csak játszott az érzéseiddel?-kérdezte. Itt tudtam, hogy egy egész kérdésáradatot meg kell majd válaszolnom.
-Igen-feleltem.
-És ha jól értelmeztem, akkor téged a bátyád...?
-Sajnos igen. De az csak az alkohol miatt volt, magától sose tett volna ilyet-magyaráztam.
-Értem. Sajnálom, hogy ezen kellett keresztül menned ebben a két hétben. Ha rajtam múlt volna, Jace már nem lélegzik. Egy ilyen szép lánnyal ilyen csúnya dolgokat művelni...-mobdta mosolyogva.
-Nem is vagyok olyan szép-mondtam elpirulva.
-De igenis az vagy. Nincs önbizalmad, jól sejtem?-nézett a szemembe.
-Nem nagyon-mondtam lehajtott fejjel.
-Én adhatnék neked önbizalmat-mondta.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem félve.
-Jól tudod te azt babám-mondta, majd lelökött az ágyra.

######################################

Sziasztok!
Tudom, rövid rész lett, de most annyira nem volt kedvem részt írni, viszont már helyénvalónak éreztem írni egyet. Plusz van egy hírem is. Hogy jó-e, vagy rossz, azt mindenki maga döntse el, nekem biztos, hogy jó hír.
Először is, nem tudom ki ismeri a Yandere Simulator nevű játékot, de egy elképesztően jó játék, és ha tehetitek, akkor mindenképpen próbáljátok ki. Másodszor, aki ismeri és szereti, az olvassa el az alábbi két könyvet:
-Utazás a Yandere Szimulátorban
-Utazás a Yandere Szimulátorban 2. Varázslatos világok
Tudom, hogy ez egy "sorozat", de nagyon jó, olvassátok el, nekem nagyon tetszik.

A bejelentésem pedig nem más, mint:
Én is fogok írni egy Yandere Simulator-ra alapuló könyvet!
Ami már lehet nem annyira jó hír(egyeseknek lehet ez sem volt az), hogy ez után szeretném megírni, nem pedig a More Than Friends után. Nagyon imádom a Yandere Simulator-t, és egyszerűen nem bírok várni, amíg eljön az ideje annak, hogy megírjam. Már elkezdtem rajta dolgozni(diákok nevei, riválisokról leírás, alapkoncepció, főbb szereplők tulajdonságai, egyéb), de kifejezetten írni még nem kezdtem el.
Ha valakit érdekelne, hogy miért készülök rá ennyire, mikor még ezzel sem végeztem, annak azt üzenném, hogy biztos ismeri azt az érzést, amikor nagyon vársz valamit, na most én is ezzel az érzéssel fekszem és kelek, szóval nekem senki se akarjon beszólni.
Aki nem szereti a véres dolgokat, az kérem ne olvassa majd el, mert nagy valószínűséggel lesz benne ilyen jelenet, akaratom ellenére is(mondjuk aki ismeri a Yandere Simulator-t, az tudja miről beszélek).

Viszont többet írok ide, mint maga a rész, szóval itt le is zárnám a mai epizódot! Ha tetszett, akkor nyugodtan jelezd, mert akkor biztos, hogy lesz folytatás! Mondjuk nem hagynám félbe ezt a sztorit, túlságosan a szívemhez nőtt.
Akit érdekel a Yandere Simulator-os könyvem, az nézze meg a profilomat, ki fogok írni egy kis(engem ismerve hatalmas) szöveget erről az egészről, szóval ott tudtok bővebben informálódni. Még ma kiírom, hogy miután elolvastátok ezt, és felkeltettem az érdeklődéseteket, akkor azonnal tudjatok informlódni.
Sayonara mindenkinek!
😇😊❤️❤️❤️