-Jól vagy?-kérdezte a fiú szemeimbe nézve
-hát egy picit megijedtem de jól vagyok-mondtam kuncogva a fiú el mosolyodott és elengedett
-Kempf Zoltán-nyújtotta felém kezét-de nyugodtan hívj csak Zozónak
-Pap Dorka-ráztam meg kezét-de nyugodtan hívj Dorcinak-mondtam mosolyogva
-örülök hogy megismertelek Pap Dorka,remélem a jövőben még többet tudunk majd beszélni-mondta egy sármos mosollyal és oda ment a saját csapatához.Egy idő után felszálltunk a gépre,egy Bogi nevű lány mellett foglaltam helyett aki nem sok vizet zavart mivel meg sem szólalt.Telefonomon játszottam mikor egy ismerős hangot hallottam meg az előttem lévő ülésről így egyből fel néztem és két barna szempárral találkoztam.Zozó el mosolyodott és intett egyett én pedig ugyanezt tettem.Szívem egy picit hevesebben kezdett el verni amint láttam hogy a mellette lévő emberhez közelebb hajolt és súgott is valamit.Az illető felállt és oda jött hozzám-cserélhetnénk helyet?-kérdezte egy harmincas éveiben járó férfi
-persze-mondtam egy kis mosollyal és át ültem az ő helyére.Zozóra néztem akinek ajkain egy hatalmas mosoly ült
-Hello Pap Dorka,akit hívhatok Dorcinak is-mondta mosolyogva a fiú.
VOUS LISEZ
𝙰𝚣 𝚎𝚕𝚕𝚎𝚗𝚏𝚎𝚕𝚎𝚖𝚋𝚎 𝚜𝚣𝚎𝚛𝚎𝚝𝚝𝚎𝚖 𝚋𝚎𝚕𝚎?✓
FanfictionAz exatlon állítólag megváltoztathatja az életedet,ezért is jelentkezett a versenybe Pap Dorci viszont arra már nem számított hogy itt nem csak azért fog futni hogy bent legyen hanem azért is hogy a problémáitól minél előbb megszabaduljon.
