1.fejezet

413 24 4
                                    

-Ahj , annyira várom már az egyetem elkezdését ! Tudom hogy az holnap lesz , de egyszerűen kicsattanok az örömről !-lelkendezik Chris , miközben egy kajáldában ülünk , és hamburgert tömünk magunkba . Igen , Dél-Koreában maradtunk . Nem akartam visszamenni Amerikába , hiszen ez a hely mér teljesen a szívemhez nőtt . Itt van a két legjobb barátom és egyben lelki támaszom , így semmi másra nincs szükségem . A szüleim kissé szomorúak voltak a hír hallatán , de a mamám mégis fontosabb volt . Apropó mama , Polly a kutyám már itt él velem Koreában . Egy éve hazautaztam , és végül vele tértem haza , aminek nagyon örültem , és láthatóan ő is .

Elköltöztünk Busanból Szöulba, és Wei Wei is velünk tartott . Mind a hárman egy egyetemre fogunk járni , méghozzá a Szöuli Nemzetközi egyetemre . Hála Istennek , szerelmi életem nincs , így semmi miatt sem kellett aggódnom a költözés pillanatában . De a szívem egy darabja mégis ott maradt , pontosabban Jungkooknál . Jungkook...eltűnt . Azon a napon láttam utoljára , amelyiken hazavitt . Elmondása szerint a temetőbe ment , de nem tudom higyek e neki . Már azt sem tudom , hogy kinek higyjek . Lehet hogy már nem is él . Ki tudja ? Hiszen négy évre eltűnt , semmi szó nélkül . Az után rengeteget sírtam , de két év után feladtam , és nem kutattam tovább . Már nem voltak "szárnyaim" , de az sem biztos hogy valaha is volt .

-Igen , én is kicsattanok az örömtől ! Remélem azért helyes srácok is lesznek ott , nem csak ilyen nyomik . Végre szeretnék találni egy rendes pasit .-jegyzi meg Wei Wei , én pedig helyeslően bólintok .

-Igen , az nagyon jó lenne .-szólok közbe én is , és mosolygok egy aprót . De ez a mosoly mégis őszinte volt . Nagyon szeretném , hogy legalább a barátaim élete jól sikerüljön , ne úgy mint az egyém . Az enyém egy kicseszett pöcegödör . Ők megérdemlik a szerelmet , nem úgy mint én . Lehet hogy az az álom amit az altatásom alatt láttam , csak arra akart kilyukadni , hogy nekem nem szabad szerelmesnek lennem .

~~~~~~~~~~~~~~~~

Késő este értem haza , így már kész hulla voltam . Viszont azt fel tudtam fogni , hogy bizony egy levél lapult az ajtóm elött . Kíváncsian lehajoltam , és felvettem . Réginek és szakadtnak tűnt , mintha a Büszkeség és balítéletből szedték ki volna . Gyorsan kinyitottam a bejárati ajtót , ahol kutyámmal találtam szembe magam . Boldogan csóválta a farkát , de egyszer csak elkezdett valamit szagolgatni , és hirtelen mérges ugatásba kezdett . Értetlenük emeltem fel a kezemben tartott levelet , mire még inkább ugatni kezdett .

-Mi a...-motyogtam magamba , amikor a levélen egy fénycsík futott végig fekete árnyalatban . Ilyedten eldobtam a kezemből , Polly pedig irdatlan iramban kezdett menekülni a másik szobába . Újra felvettem a levelet , és alaposan végigmértem . Nem volt rajta semmi .

Leültem a konyha asztalhoz , és könnyű szerrel kibontottam a levelet . Tényleg régi levél...
Kinyitottam az összehajtott papírt és elkezdtem olvasni .

Hoztam az első részt 😉
Commentben nyugodtan leírhatjátok hogy hogyan tetszik eddig , és min kéne javítanom esetleg . Mindig örülök a véleményeteknek 😳
Remélem tetszett , hibákért pedig bocsi 😊❤

Elítélt múltak / Jeon Jungkook ff.Where stories live. Discover now